Rovásírás

Már nagyon régen szerettem volna, ha Zs. megtanul róni, de nagyon elbizonytalanított, a sok ellentmondó írás a neten. Mennyivel egyszerűbb volt kiscserkész koromban, mert ott készen kaptam, hogy mit tanuljak meg. :) Ez a tudásom azóta elkopott csak az "a"-ra emlékeztem, azzal meg nem megyünk sokra.

A csemői hagyományőrző napon viszont volt egy rovásos jurta is. A benne lévő férfi, míg Zs. a kézhajtásos körhintán szédítette magát hellyel kínált, hogy beszélgessünk a rovásról. Általában nem szeretem, ha egy idegen így bizalmaskodik (tudjátok: cukrosbácsi :)), de volt neki egy nagy napernyője, és a mondandója is érdekelt.

Meggyőzött a logikus érveivel. Az egyik kérdésem az volt, hogy akkor milyen irányba. Azt mondta, hogyha az egyik megy, akkor megy majd a másik is (ez olvasásban bizonyítást nyert a Zs. által már ismert betűkön). A másik kérdésem pedig az volt, hogy akkor melyik forma. Erre pedig azt mondta, hogy a latin betűket sem írjuk egyformán, a rovásnál is beleférhet némi eltérés.

Így meggyőzve hoztuk haza Szondi Miklós: Róni tanulok című tanítókönyvét.

Valamint a könyv hívóképeivel dolgozó emlékezetfejlesztő társasjátékot:

A megszerzett tudást pedig lapozóba fogjuk rendezni.