Anyák napja, nagymamáknak

Anyák napja, nagymamák
Osváth Erzsébet Meséltél és meséltél… Velem voltál örömben Velem voltál bajban Velem voltál, ha sírtam, Velem, ha kacagtam. Meséltél és meséltél, Igazakat, szépet. Kívántam, hogy a meséd Sose érjen véget. Mit adtam én cserébe? Te azt sosem kérdted. De talán a két szemem Elárulta néked. Iványi Mária Nagyanyónak Halkan, puhán szirom pereg, Simogatja öreg kezed. Piros szegfű, halvány rózsa, Téged köszönt nagyanyóka.	Fecske Csaba Nagymamánál A nagymamánál jó, csak ott jó igazán a nagymamának sok keze van, de ez igaz ám! Egyik kezével főz, a másikkal mosogat, a harmadikkal a fejemen egy dudort borogat. A sokadik kezével kinyitja a tehénen a csapot, s a tehénből máris friss, meleg tej csobog. A nagymamánál jó, mert ott van nagyapa, aki a mezőről tücsökszavú estét hoz haza. Donászy Magda Nagyanyónak Édes-kedves Nagyanyókám! Anyák napja van ma! Olyan jó, hogy anyukámnak is van édesanyja. Reggel mikor felébredtem az jutott eszembe, anyák napján legyen virág mind a két kezembe. Egyik csokrot neked szedtem, odakünn a réten, Te is sokat fáradoztál évek óta értem. Kimostad a ruhácskámat, fésülted a hajamat, jóságodat felsorolni kevés lenne ez a nap. Köszönöm, hogy olyan sokat fáradoztál értem, és hogy az én jó anyámat felnevelted nékem.	Iványi Mária Elaludt a nagymama Ne dorombolj cirmos cica Maradj szépen csendben Elaludt a nagymamikám Itt az öreg székben. Megsúgjam, hogy mit álmodik? Meséket meg verset Elmondja majd neked is Ha vársz egynéhány percet. Csak az a baj, hogy nincs Rajta a szemüveg S hátha enélkül a meséket S az álmokat nem látja meg? Gyere, cirmos, odatesszük Az orrára szépen Hadd álmodjon nagymamikám Ott az öreg székben.