Oldalak

2013. június 25., kedd

Tollbamondások, 4. osztály

A túlnyomó részük versenyfeladat

A parlament több mint három holdon épült föl.  37 millió aranykoronába  került, 40 millió téglát használtak  föl  hozzá. Az építkezés 1885-ben indult el  és tizenkilenc évig tartott.  Az építész emlékét az épületben egy mellszobor őrizte meg.

Sümeg a Dunántúl közepén, egy tágas völgyben fekszik. Várának romjai magányos sziklán emelkednek. A város felé közeledve már messziről jól láthatjuk. A vár védte a várost a török harcok idején. Sümeg ugyan többször a törökök kezére került, de a magaslatra épült erődítményt nem tudták bevenni. A vár legrégibb része az öregtorony. Ebben a vastag falú toronyban emberek laktak. A nagy udvart várfalakkal kerítették körbe. Itt épült a palota is. A harcok bizony komoly károkat okoztak. A folyamatosan újjáépülő várban helyet kapott a vár történetét bemutató kiállítás is.

A szorgos kis hangyák állandóan jönnek-mennek, fáradhatatlanul gyűjtögetik az apró morzsákat, fűszálakat. Aztán egy pici lyukon keresztül eltűnnek a földben. Ez a hangyaváros bejárata. Ez a földalatti város sokkal tágasabb, mint gondolnád. Rengeteg folyosó, széles üreg, emelet van benne.

Az üde tavaszi lombok alatt dalol a bájos fülemüle. Jókedvű füttyétől naphosszat zeng az erdő. A legszebben éneklő madár, a dal királyának is nevezik. Tojásrakás előtt trilláját még éjszaka is hallani. Főképp olyan helyeken fészkel, ahol biztonságos rejtekhely kínálkozik számára. Kedveli a patakok, tavak menti ligeteket. Régi otthonát évről évre felkutatja. A pelyhes fiókák legtöbbször ott nevelkednek, ahol szüleik bölcsőjét is ringatta a pajkos szél.

Piros pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Magyarországon is újra pirosbetűs nap a pünkösdhétfő. De mi is ez az ünnep? A hozzá fűződő népszokásokat réges rég elfelejtettük. Vagy mégsem? Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet. Jól tudták a régiek, hogy a nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap.

A májusfa a természet újjászületésének a szimbóluma. Régen májusfa állításával fejezték ki a legények udvarlási szándékukat. A május elseje előtti éjszakán az erdőben kivágják a fát, beviszik a faluba, és feldíszítik. A lombkoronáján elhelyezett színes szalagok a tavasz eljöttét hirdetik. A fát éjszaka a legnagyobb titokban állítják a legények a lányok ablaka elé. A fa május végéig állt a lányok udvarában. Akkor ki kellett táncolni onnan, azaz zenés mulatságot szerveztek, és tánc közben kivették a fát.

A kis herceg /részlet/

– Légy szíves, szelídíts meg! – mondta a róka.
– Kész örömest – válaszolta a kis herceg –, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem!
– Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídített – mondta a róka. – Nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem!
– Jó, jó, de hogyan? – kérdezte a kis herceg.
– Sok-sok türelem kell hozzá – felelte a róka. – Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása.

A tavasz

A tavasz a tél után következő évszak. Három hónapból áll: március, április, május. A tavasz az újjászületés évszaka. A növények és az állatok felébrednek téli álmukból. A fák, bokrok kirügyeznek. Virágokat, leveleket hoznak. Elsőként a hóvirág bújik ki a földből. Jelzi a tavasz közeledtét. A fű is kizöldül. Az időjárás változékonyra fordul. Gyakran esik az eső. A napsütéses órák száma növekszik. Hosszabbak a nappalok, rövidülnek az éjszakák. A hőmérséklet fokozatosan emelkedik. Az időjárás jobbra fordulásával az emberek is hozzákezdenek a kerti, illetve szántóföldi munkálatokhoz. Metszenek, szántanak, vetnek, gereblyéznek.

Hazánk legbecsesebb természeti kincse a Balaton. A balatoni táj hosszú évmilliók során alakult ki. A tó a Dunántúl közepén fekszik. Hosszúsága 77 km, legnagyobb szélessége 14km. A Balaton sekély, ezért gyorsan átmelegszik. Vizét a beömlő patakok, csatornák és kisebb források, valamint a csapadék táplálja. A déli part legnagyobb települése Siófok. A város a balatoni hajózás központja. A szállodasor legmagasabb épülete az Európa Szálló. A siófoki strand a Balaton legnagyobb fürdőhelye. Mindenkinek ajánljuk, töltsön el itt egy-két hetet.

Magyarország fővárosa Budapest. A Duna két partján helyezkedik el. A folyó egyik oldalán a Budai-hegység, a másikon a Pesti-síkság látható a Gellérthegy tetejéről. Sok nevezetes épület is látszik innen. Legszebb talán az Országház. Közvetlen a hegy aljában ível át a Dunán az Erzsébet híd.


2 megjegyzés: