Az alábbi két eljárás nem valódi szerkesztés, de általános iskolában gyakran használják, amikor merőleges vagy párhuzamos egyenest kellene szerkeszteni.
Billentős módszer/merőleges egyenes
Szükséges hozzá egy derékszögű vonalzó és általában egy egyélű vonalzó (ezt egyébként helyettesíthetjük egy másik háromszögvonalzóval is).
Adott egyenes „a”, szerkesszünk rá merőleges egyenest.
Illesszük az „a” egyeneshez a derékszögű vonalzó átfogóját (ez a leghosszabb oldala), Majd a derékszögű vonalzó egyik befogójához az egyélű vonalzót, és „billentsük át” a derékszögű vonalzót, azaz /miközben fixen tartjuk az egyélű vonalzót/ forgassuk el úgy a derékszögű vonalazót, hogy most a másik befogója érintkezzen az egyélű vonalzóval.
Most a derékszögű vonalzó átfogója mentén húzott egyenes merőleges lesz „a” egyenesre.
A fixen tartott egyélű vonalzó mentén csúsztatva a derékszögű vonalzót „a” egyenes adott pontjáig például „A”-ig csúsztathatjuk a derékszögű vonalzót. Ekkor már adott egyenes, adott pontján átmenő merőleges egyenest szerkesztünk.
Csúsztatós módszer/párhuzamos egyenes
Szükséges hozzá egy derékszögű vonalzó és általában egy egyélű vonalzó (ezt egyébként helyettesíthetjük egy másik háromszögvonalzóval is).
Szerkesszünk „a” egyenessel párhuzamos egyenest.
Illesszük „a” egyeneshez a derékszögű vonalzó átfogóját (ez a leghosszabb oldala), majd a derékszögű vonalzó egyik befogójához az egyélű vonalzót. Majd a fixen tartott egyélű vonalzó mentén csúsztassuk a derékszögű vonalzót, aminek az átfogója mentén húzott egyenesek párhuzamosak „a” egyenessel. Adott ponton átmenő „a” egyenessel párhuzamos egyenest pedig úgy szerkeszthetünk, hogy a derékszögű vonalzót addig csúsztatjuk, míg vele az adott pontra illeszkedő egyenest tudunk rajzolni.
Ezek a módszerek nem valódi szerkesztések, de általános iskolában használatosak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése