Oldalak

Címkék

5.-ben (2) 6. osztály (2) ajándék (10) ajánló (36) algoritmus (3) állandó madarak (6) állati (18) angol (10) anyák napja (3) az úgy volt... (73) befőzés (1) bibliai (1) biológia (1) buék (2) comenius logo (2) csere (14) cseréljünk (6) csináld magad (2) díj (1) egészség (1) egyéb piac (1) emlékhely (1) ének-zene (10) évfüzér (33) fabrika (112) farsang (5) feladvány (1) fizika (7) foglalkozások (3) fonalas (12) főnév (1) geometria (4) gyereknap (1) gyereknevelés (2) gyerekszáj (62) gyöngyszövés (1) hajtogatás (1) háztartástan (8) helyesírás (8) helyesírás füzet (1) hittan (9) hivatalos (3) hóember (7) hogy mik vannak (1) horgolt (41) hulladékból (13) humor (2) húsvét (6) idézet (1) igék (2) így tanulunk mi (2) informatika (9) irányok (2) írás (15) irodalom (3) j/ly (2) játék (17) játékpiac (4) jeles napok (51) karácsony (6) katica (1) kirándulás (1) kirigami (6) kísérlet (7) konzervgyár (2) Koppány mesék (1) kotta (11) köd (1) könyvajánló (9) környezetismeret (35) kötelező olvasmány (9) kötés (1) kötőgép (1) kötőkerék (6) közlekedés (3) közmondás (1) kresz (1) krónika (8) lapoc (1) lapozó (32) lapozó lépésről-lépésre (3) lapozó piac (17) lapozós hulladék (2) leírás (41) letöltés (1) letölthető (60) levélhullás (2) logika (2) madarak (1) magyar (7) matek (21) matematika (35) matka (22) méh (1) mese (12) Miért szeretem? (2) mikulás (2) minta (2) mókacagás (3) napirend (1) nemezelés (4) népdal (1) novella (13) nőnap (1) nyelvtan (17) nyúl (1) oktatótáblácska (2) olvasókönyv szülőknek (4) otthonoktatás (2) ősz (3) ötletkaptár (1) pálcikás szövő (1) paleo (2) rajz (9) recept (12) római számok (2) rovás (8) saját minta (15) sapka minta (1) suliváró (4) szív (2) szófajok (5) szorzás (12) szótárlap (2) szövés (1) találós (5) tanulda (18) tavasz (1) technika (33) tél (4) természetismeret (7) tervbevéve (1) tipp (5) tollbamondás (1) töri (2) törtek (3) történelem (1) tréfa (2) tuti (1) udvari játékok (4) ügeskedd (2) ügyeskedd (70) varázsfazék (5) váróban (5) varrás (3) vers (47) versek (4) verstanulás (2) vicc (2) virág (1) vizsga (4)

FONTOS!

Ha hozzászólsz egy régebbi bejegyzéshez, nem feltétlenül veszem észre. Ha valamit biztosra szeretnél, hogy eljusson hozzám, írj e-mailt!

2015. december 28., hétfő

Humorizál

Történelem könyv

A vasbordájúak serege halált megvető bátorsággal harcolt. Előfordult, hogy 8000 emberével Cromwell 20000 skót katonát győzött le. (A skótok ugyanis időközben I. Károly mellé álltak, mert Cromvell Skócia elfoglalására törekedett.) Az elfogottakkal nem ismert kegyelmet: mint lázadókat, kivégeztette őket.



Tizenegy: Eszembe jutott egy kissé morbid vicc. Megtanították őket kesztyűbe dudálni.

Nekem kellett pár másodperc míg leesett, de azóta röhögök.

2015. december 17., csütörtök

Gyerekszáj

Akik egy pillantásból mindent leszűrnek...

Tizenegy: Na, ott egy tizenéves lány és cigizik.
Mama: Biztos nem először...
Tizenegy: Valószínűleg, mert profin csinálja.

Nézd mit csináltam anya!

Tizenegy kiment, hogy Fridakutya rohangálhasson. Közben kért a Keresztapjától egy fűzfavesszőt, kis spárgát, elvett egy szál gyújtóst, majd alkotott egy ilyet:


Rákérdeztem, hogy jött ez a (látszólag) semmiből. Hozta is a könyvet, amiben egy hasonló játékot látott:



Hát (amivel mégis kezdünk mondatot, mert mi ez ha nem mondat), már megint nagyon büszke vagyok. :o)


2015. november 27., péntek

Lego adventinaptár

Tizenegy Keresztapja majd egy éve készül ezzel az adventi naptárral, darabról darabra gyűjtötte össze, mikor mit kapott hozzá, aztán az elmúlt napokban felépítette. Teljes titokban dolgozott, amit én pl simán nem bírtam volna ki ennyi ideig.






2015. november 22., vasárnap

Napi bók

Tizenegy: Elosztozom Keresztapával ezt a csoki Mikulást. ... Nézd csak, szerinted egyenlő lett?
Én: Fogalmam sincs. Esetleg mérd meg...
Tizenegy: Ó, hogy neked mennyi eszed van anya!

Most mit rejtegessem. ;o)

2015. november 13., péntek

Zárójelek felbontása

Ez egy olyan rész, amit szerintem teljesen felesleges "matekosan" bevezetni, sokkal nyitottabbak a varázslatra még 6.-ban is (köszi J. K. Rowling és fantasy írók). Akinek matekos agya van, annak úgyis hamar aha élménye lesz mi folyik itt Matekföldén, akinek meg nem, nem is kell, hogy leesen, a lényeg, hogy nem akad el már 6.-ban, hanem lehet tovább építkezni.

A bejegyzés előzménye ITT érhető el, és következzen a mankó az alábbi feladat megoldásához:


- ( -4,5 - 3,5 ) + (5,3 + 2 - 1,7)

Matekföldén van két varázslat a - és a +. Ezeket a zárójelekre lehet alkalmazni.

Amikor ezeket kimondjuk, el is tűnnek, hisz a szó elszáll, és viszik magukkal a zárójelet is.

Mi marad utánuk?

A - varázsige mindent az ellentettjére változtat, ami a zárójelen belül volt.

A + varázsige mindent úgy hagy, a zárójelen belül ahogy addig is volt.

Gyakorlatban:

- ( -4,5 - 3,5 ) + (5,3 + 2 - 1,7)

Ebben a műveletsorban 2 zárójel van, az elsőre a - varázslatot mondták ki, a másodikra a + varázslatot. Nézzük mi történik. (A legjobb ha ezt táblánál tudjuk csinálni, hogy a varázslatot egyből végre tudjuk hajtani, pár száz forintért kapható füzetnagyságú jegyzetelős mágnestábla, sokszor jól jön.)

Kimondom a varázslatot -.

Mi történik?

Eltűnik a -, hiszen kimondtam a varázsigét, és a szó elszáll, és viszi magával a ( )-t.

-4,5 - 3,5

Történik még valami?

Igen, a - varázslat mindent ellentettjére változtat, ami a zárójelen belül volt.

+ 4,5 + 3,5

Nézzük a következő zárójelet.

+ (5,3 + 2 - 1,7)

Erre a + varázslatot szórták.

Mi történik?

Eltűnik a +, hiszen kimondtam a varázsigét, és a szó elszáll, és viszi magával a ( )-t.

5,3 + 2 - 1,7

Történik még valami?

Nem, a + varázslat mindent úgy hagy a zárójelen belül, ahogy volt.

Mi maradt az eredeti műveletsor helyén?

+ 4,5 + 3,5 + 5,3 + 2 - 1,7


Így szájbarágósan leírva kissé körülményesnek hathat, de menet közben, ha előre tisztázva van melyik varázslat mit tud haladós móka lesz.

:)

2015. november 12., csütörtök

Ez van...

Várakoznunk kellett, közben mama leült egy asztalhoz és rögtön az evésre asszociált. Mondta, hogy adjak neki enni. Adtam, mert jó gyerek vagyok, persze ő meg neveletlen és desszertért is hisztizett. Na ebből jött a játék: Találd ki milyen desszertet készítek, mutogatós némajáték.

Tizenegy volt épp, aki a feladványt mutogatta.

Én: Bejgli!
Tizenegy: Igen!!!
Mama: Nem! Nem! Nem! Én tudom!
Én: Jobban,mint Tizenegy!
Mama: Igen, én tudom!
Én: Ő adta fel, nem!?
Mama: Jaaaaa...

2015. november 7., szombat

Az erdő szintjei

Tizenegynek úgy sikerült lavíroznia a tankönyvek között, hogy eddig hivatalosan nem jött szóba a fenti téma, most viszont úgy utal rá a könyv, mintha rég képben kellene lennünk vele. Ennyit a tankönyvek közti összhangról és most jöjjön az erdők szintjei.

Anno Sucika tett fel egy tök jó bejegyzést a témában és tudtam, ha mi valaha foglalkozunk a témával, szeretném felhasználni a én is azt az anyagot. Mit felhasználni, egy az egyben lemásolni, mert tökéletes.

Sajna nem jött így össze, mert Tizenegy úgy van vele a mai napig, hogy színezzen, akinek két anyja van, vagy akire ráparancsol az egyetlen. Most nem vagyok parancsolgatós kedvemben, így alternatív megoldásban gondolkoztam és be is ugrott a pauszpapír.

A számítógépes szerkesztéshez nemhogy parancsolásra, még noszogatásra sincs szükség, így mikor elmondtam mit eszeltem ki, hamar vevő volt rá. Kis szerkesztés, nyomtatás és tádááám:


Bocs a képminőségért, de egy kézzel fotózva, eggyel meg tartva ennyire telt. Sokkal élesebb, ha tisztességesen fogjuk össze.


Nagyon bírom, ahogy tudományosan az ablak elé járul és a fény felé tartva tanulmányozza. :)

2015. november 3., kedd

Gyerekszáj

Megjött a biztosítótól a jövő évi ajánlat a GFB ügyben. Annak ellenére, hogy a 2016-os év 3/4 részét 35 évesként töltöm, simán beírták, hogy 36. Mikor megláttam, felzokogtam...

Én.: Undok, semmirekellő banda! Hogy merik?
Tizenegy [gügyögve iderohan, megölel, a hátamat lapogatja]: Jól van na kicsikém, ez tényleg nem volt szép tőlük, de azért még nem beszélhetünk csúnyán. Különben meg tavaly azt mondtad, hogy minél öregebb vagy, annál kedvezőbb az ajánlat.

2015. november 2., hétfő

A futárok gyöngye...

Alapvetően nincs bajom a futárokkal, sőt vannak köztük kifejezetten jófejek, pl a legutóbbi, aki látta, hogy 30 egynéhány kg amit hozott magától azt mondta ne cipeljek ennyit behozza. Erre a mai...

Csörög a telefon...

- Hát maguk hol laknak?
- Nem szerepel a csomagon?
- De az hol van?
- Honnan indul, honnan mondjam?
- Csak mondja.
- Ismeri a *** utat?
- Nem, de majd a GPS megmondja.
- [a nemjódat, hát a mi utcánk is benne van, de legyen meg az örömöd] Haladjon azon az úton a városból kifele, majd forduljon ***nél balra, menjen végig az utcán, ott jobbra, majd rögtön balra. Erről nyílik az utca.
- Ez nagyon bonyolult.
- Egyszerűbben nem tudom.
- Majd hívom ha elakadok.

eltelik kb 10 perc, csörög a telefon

- Itt és itt vagyok, hogy jutok el magukhoz.

Újra türelmesen elmondom, felajánlom, hogy az utcán várom, hogy a házat már ne kelljen keresnie, meg is érkezik, kiszáll a kocsiból és...

- Na ide még a madár is egy heti hideg élelemmel jár.
- [Vajon viccelni próbálsz, vagy tuskó vagy?]
- Nekem kellett eljönnöm, a kolléga kiesett, de én felajánlottam, ha már erre járok elhozom.
- [Ne csak álljak ott míg pakol gondoltam lereagálom valami közhelyes semmiséggel] Remélem semmi komoly és hamar felépül.
- [Kórtörténet szemléletesen.]
- [Ó te marha, hányszor megmondta a bátyád, hogy csak akkor nyisd ki a szád, ha valóban van mondanivalód. A manóba, hogy megint neki van igaza.]
- Amúgy meg ez a hely annyira [nem emlékszem a jelzőre], hogy nézze meg, a GPS is azt mutatja, hogy a semmiben lebegünk.
- Talán frissíteni kellene a programot, másoknak ez eddig nem okozott gondot.

Már nagyon mehetnéke van, de a papírok kitöltése után még hátra vannak az aláírásaim. Látom menne már, hisz a semmiben lebegni ki szeret, és ugye a GPS megmondta. A nevem felénél se járok amikor kapja el mindegyiknél a papírt. Tényleg hosszú, de ezt apunál reklamálja, tőle van az egész. Bár jobban belegondolva anyu is benne van, mert ha fiú lettem volna Csaba lettem volna, és az kevesebb, mint a fele a mostaninak.

Na mindegy, ezen már változtatni nem akarunk. Dolga végeztével a férfi kocsiba pattant, hiperűr sebességre kapcsolt, és kilőtt, hogy évekig mesélhesse, milyen borzalmakat élt át lebegés közben.

2015. október 31., szombat

Egész számok összeadása, kivonása

Undok témakör, mit tagadjam, de nincs kecmec, így is meg kell tanulni. Amikor a zárójelekben nem végzünk műveleteket, tök jól lehet modellezni a vagyonos dologgal. Tudjátok, amikor a vagyonom (ugye ami az egyenlőség jel után kerül majd) adósságcédulákból és pénzből áll össze. Ahogy a pénzünkből úgy adósságcédulánkból is fogyhat (kivonás), de mindkettő szaporodhat is (összeadás). Szóval a következő típusú példákat tök jól lehet ezzel modellezni. Ha nehezebben megy eleinte akár készíthetünk adósság cédulákat, és pénzérméket.

( +7 ) + ( -5 ) - ( +2 )- (-9)

Ezt például végigvihetjük úgy, hogy van 7 forintom, ehhez jött 5 forint adósság (akár színpadiasan sóhajtsunk). Így a vagyonom jelenleg csupán 2 forint. Lássuk, mi történik még a vagyonommal. Ó, újabb 2 forintom lett oda. Most már 0 forint a vagyonom. Na, jöjjön az utolsó lépés. Elvettek/elengedtek 9 forint adósságom, gazdagabb lettem 9 forinttal!

Eleinte azt hittem, hogy 6.-ban ez a módi már ciki lesz, mielőtt másokon teszteltem (Tizenegynek nyilván nem az, így tanul mióta az eszét tudja, ez a természetes). Aztán kiderült, hogy színészkedni matekozás közben nagyon is menő, még felsőben is.

Igen ám, de a nehezített pályán ez a módi már nem olyan egyszerű erre gondolok:

- ( -4,5 - 3,5 ) + ( 5,3 + 2 - 1,7 )

Az ilyen típusú feladatoknál az szokott lenni egy típus „hiba”, hogy elvégzik a zárójelen belül a műveleteket. Azért van a hiba idézőjelben, mert jó megoldáshoz juthatunk így is. De ennek a feladatnak nem a számoltatás elsősorban a célja, hanem a későbbiekre alapoz, hogy a zárójelet magabiztosan tudják majd felbontani akkor is, amikor már 1 vagy 2 ismeretlenes egyenletekkel kell bűvészkedniük.

Hogy erre milyen mankót eszeltem ki, a következő bejegyzésben mutatom, ez már így is tömény.



Ha úgy érzed hasznos dologról írtam, kérlek, oszd meg, hogy máshoz is eljusson!

2015. október 25., vasárnap

Kamaszkodik

Tizenegyet nem hiszem, hogy érhetné az a vád, hogy "kapkodós". Így van ez az írásbeli feladatoknál is, ami nagyobb gond, mint mondjuk egy jól elnyújtott reggeli, vagy pakolás. Mert a suliban nincs cicózás, haladás van. Én meg nyösztetem, mert tudom, hogy képes rá. Ezért ma kitettem elé egy matekpéldát: Ezekre 1 perc jut, még nem baj ha nem sikerül annyi idő alatt, de ez a cél. Nekiáll, látom savanyú a szőlő, mondani akar valamit. Aztán mond is. Nem mintha nem hinnék neked anya, de megteszed, hogy megmutatod, hogy meg lehet oldani 1 perc alatt?

Micsoda történelmi pillanat! Bizonyítsak, vagy higgyen a szavamnak? Melyik módi, ami a könnyebb úton visz át a kamaszakaszon? Végül beadtam a derekam, erre meg... Elém tesz egy kétszer olyan hosszú, összetettebb példát. Újabb dilemma. Álljak le nyafogni, hogy de ez így csalás, de ez úgy igazságtalanság? Aha! Dehogyis! Mostantól ezeknek a példáknak is ez legyen a szintideje, elvégre ő dobta fel a labdát...

Összességében jól jöttem ki a dologból, csak egy kicsit az bánt, hogy határozottan láttam az arcán a meglepődést, hogy a csel ellenére 1 percen elül maradtam. ;o)

A cím moderálva

Frida kutyánk egy 8 hónapos lányka. Ember és kutyagyűlölő. Az ember részre nem tudok magyarázatot, még Papát se bírja, de a szomszéd bácsival már egész jól kijön. A kutyákra találtam magyarázatot. Anno a menhelyre egy drótszőrű vizsláért mentünk, végül Fridenkával jöttünk haza, mert a kennelbe tavasz lévén vagy 30 kölyök kutya volt összezárva, és egy kis zseboroszlán kinézte magának, megtámadta utána meg ment rá az összes többi is. Földre szorították, tépték ahol érték. Szóval én innen eredeztetem.

Úgy gondolom, hogy ettől még jár neki a séta, e tekintetben szerencse, hogy a világvégén lakunk, van olyan útvonal, ahol kevés kutya van és még kevesebb ember. Múlt héten volt az ivartalanítása, így majd 2 hete nem volt igazi séta, de a varratszedést és a gallértól való szabadulását ma egy sétával ünnepeltük volna. Már majdnem hazaértünk, amikor jött szembe egy pár 3 felnőtt kutyával. Lehúzódtunk a szomszéd kerítésének tövébe, megfogtam Frida hámját, és vártam, hogy elhaladjanak. Erre tőlünk 2 m-re megállnak és lesnek minket. Mit gondoltak miért álltunk félre és guggoltam a kutya mellé? Pisilni? A hallásom már sose lesz a régi a jobb fülemben... Vetettem rájuk egy pillantást, amolyan én téplek szét benneteket, ha nem haladtok (féltem na, mert a gyereket és a kutyát nem tudtam volna egyszerre megvédeni), közben már az ő kutyáik is felkapták a vizet. Aztán rám ordított a nő, hogy menjek már onnan a kutyával.

Kíváncsi lennék, hogy képzelte, de remélem többet nem tolja erre a képét, hogy megkérdezhessem. Én a gyereket az akkora már 4 főre bővült ideges kutyahad közé kiengedem a hátam mögül, miközben az köti le az energiám, hogy a kutyám féken tartsam? Amikor neki csak folytatni kellett volna a sétát előre. Minden onnan indult, hogy az ostoba fejével megállt a mi morgó kutyánk mellett. Amúgy meg minek indul el 3 nagy kutyával 2 ember, ha nem tudja féken tartani. Én tudom Fridáról, hogy van hova szocializálódni, de szerintem egy 8 hónapos kutyának még nem lehet a szemére vetni, hogy van még mit tanulnia, de amikor sétálni visszük nem is vállaljuk túl magunkat.

Ma újra eszembe jutott, hogy évekig a kutyákat utáltam, az arra érdemes gazdik helyett.

Drakula grófnőnek öltözve.




2015. október 8., csütörtök

Kizökkentős, felfrissítős taps

Borús idő, nyomott hangulat, nehezen felpörgő agytekervények. Úgy sejtem nemcsak nálunk.

Most nem a nyelvi játékot hívtam segítségül (bár asszem erről a face-n írtam), hanem egy jól bevált régi szokásom alakult át. Nem tudom más hogy látja, de szerintem egy tanár vagy szülő hülye helyzetbe hozza magát azzal, ha a adott helyzetet túlkiabálni akar figyelemfelkeltés szempontjából, így meg se próbálkoztam vele. Erre jött ösztönösen a taps.

Aztán pláne jól jött, mert Tizenegynek sikerült olyan nevet választanom, ami úgy elszaporodott, hogy csuda sok hasonló hangzásúval egyetemben, így ha elkiáltanám magam mondjuk egy játszótéren legalább a fele felkapná a fejét. (Amúgy én így vagyok az anyával. Hiába fogja mondjuk Tizenegy a kezem, ha elhangzik egy anya, kapom a fejem az adott irányba, hogy tessék. Igen, akkor is, ha fiú mondja. :o) )

Szóval ez a taps dolog jött be helyette. Amúgy nem találtam fel a spanyolviaszt, mert tavaly nyílt napon angol órán, amikor kezdett szétcsúszni a csoport B. néni tapsolt, a csapat meg vissza, amolyan rövid kis kérdezz-felelek formában, és tök jól összekapta a gyerekeket.

A mai napunk nehezen indult be, ilyenkor nekem meg forr az agyvizem, mert Tizenegy alapból nem az a rohanós típus, na de most... A türelmem elvesztése előtti utolsó pillanatokat is gyakran tapssal jelzem, mert ilyenkor jobb ha nem is szólalok meg, mert ha én egyszer kinyitom a számat :P. Ma reggel is kellett tapsolnom. Erre Tizenegy vissza tapsolt. Nem a türelmét vesztette el, hanem azt hitte játszunk. Hát játszunk, de a sima tapsold vissza uncsi. Ezért tapsdobálós lett belőle.

Egymást nézve elkezdtem tá-kat tapsolni. Bólintással, nagy levegővel, akármivel jelezve átadjuk a másiknak. Akkor jó, ha közösen egyet se tapsolunk és ritmusban is maradunk.

Nehezíthető azzal, ha tá helyett ti-t tapsolunk. A következő lépés, ha előre megbeszélt motívumokat tapsolunk. Persze elsőre csak egyszerűbbeket pl ti-ti tá, tá ti-ti. Aztán vadulhatunk, pl adott népdal ritmusával dolgozunk.

A másik, még több figyelmet igénylő verzió, a ritmus rablás. Itt elkezdi az előre meghatározott ritmus az egyik fél, és a másik egyszer csak beszáll. Aki eddig tapsolt meg abbahagyja. Akkor már ügyesek vagyunk, ha csak egyet tapsolunk közösen, és nagymenők, ha a másik testbeszédéből kiolvassuk, hogy most fog rabolni, és egyet se.

Hajrá! Jobb, mint a kávé. ;o)


2015. szeptember 30., szerda

Nahát!

Először rendeltem neten állateledelt. Az vezetett rá, hogy a Nassosasszonynak nagyon válogatósra sikerült igazítania az ízlését, így amikor egy termékminta bejött neki, futottam itthon egy kört (negatív), aztán a neten (negatív, negatív, negatív), aztán megint a neten és SIKERŰLT.  Egy helyen kapható, ráadásul olyan WS, amit szeretek, nem túl nagy erőfeszítéssel elérhető az ingyenes szállítás, jól átlátható, ha kérdés merül fel bennem nem kell percekig kutatnom, hanem értelemszerűen vannak menübe rendezve a dolgok.

Aztán jött az első extra. A visszaigazolás, amit kaptam, nem gépi szagú volt, hanem tök emberi. Leírták, hogy csomagátvételnél mire figyeljek, mit tegyek, ha gond adódik, stb. Nagy netes vásárló vagyok, de ilyet még nem írtak bele a levélbe. Amúgy a futárral sem volt semmi gond, szimpatikus volt, és nem a nesze, itt a majd 30 kg, te vetted vidd be. Azt mondta nagyon nehéz, szívesen beviszi.

Aztán már pár napja eszik a négylábúak (ha már rendelek, nyilván a macskáknak is néztem valami tutit, határozottan elégedettek), és most vettem észre a belecsúsztatott kézzel írt üzenetet, ami kis ajándékot rejtett. Nem is hittem, hogy engem, aki utálja a kacatokat, így le lehet venni a lábamról egy ilyennel, de megnyertek maguknak. Mondjuk már jóval a a meglepi előtt. Az már csak hab a tortán. :)



2015. szeptember 27., vasárnap

Mutele, ...

... Etel a mutáns elefánt. Tizenegy horgolta hirtelen felindulásból, csak úgy fejből. Itt nem annyira látszik, de a fülénél egy nagyon ötletes dolgot vetett be, alig várom, hogy valamin én is alkalmazhassam.



Itt még meg se mutattam mit kaptam ezen felül. Azt nem hirtelen felindulásból született, íme a párbeszéd e témában:

Mama: Ezt mennyi ideig horgltad? 1-2 hét?
Tizenegy: Évekig Mama, évekig! (szerk.: 1,5 évre saccolnám)


2015. szeptember 20., vasárnap

Gyerekszáj

Piacról hazatérve

- Képzeld anya! Vettünk áfonyát! Nem, szedret! Nem, ó már, mit is!? Mit szeret a medve?
- Málnát?
- Azt bizony!

2015. szeptember 18., péntek

És még én vagyok a bunkó?

Szülői volt ma edzés után, az edző kihívta Tizenegyet, hogy ha a szülők is beleegyeznek olyan póló lehetne az "egyenruhájuk", mint ami rajta van, mindenkinek tetszett, megszavazták. Aztán olyan jött, amire nem nagyon számítottam.

Vadidegen nők nekirontottak Tizenegynek és elkezdték matani ahol érték, mint ahogy az őrült rajongók szokták a hírességeket. Még csak arcról sem ismerős nők (csúnyábbat írtam ám elsőnek), milyen alapon fogdosnak meg egy másik embert? Nem akartam jelenetet csinálni, simán átkaroltam Tizenegyet, aki csak lesett, hogy mit csinálnak vele, és kimentünk a teremből.

Ott egy anyuka, aki ismerős, diszkréten a ruha széléhez nyúlt, és megkérdezte, hogy megnézheti-e a ruha anyagát. Ugye, hogy mennyivel másabb? Megkérdezni és nem tapogatni ahol érem (igen a cicijét is, még mindig kedvem lenne a tolakodó nők kezére húzni amekkorát csak bírok), hanem szólni és a ruha szélét megérinteni?

Csahogy a vadidegen csordából 2 megint kiszabadult, és ahol érem alapon nekiestek Tizenegynek. Itt már annyit mondtam, hogy hagyják békén a gyereket, nem szeretem ha idegenek fogdossák. Erre szerintem egyetlen reakció lett volna helyes a részéről, hogy elnézést kér. Erre elküldött a búsba, de persze a gyáva fajtából való volt, mert rögtön menekülőre fogta és csak visszafele mondogatta a magáét.

Ja és persze kifele menet ott lógtak a vadi újak, csak persze ha azt tapogatják senki intim szféréjba nem gyalogolnak bele...

2015. szeptember 15., kedd

Ügyeskedd

Mindenféle keretet nagyon szeretek, amivel valamit szőni, kötni, ... lehet. Azokat meg még jobban, amit nem is annak szántak. Így amikor megláttam ezt a nagyszerű ötletet tudtam, hogy nekünk is kell. Aztán valahogy a gumikarkötő láz alább hagyott, és feledésbe merült. Most, hogy másodvirágzását éli nálunk, viszont kihagyhatatlan. Pláne, hogy a szokványos kereteken csak rövid dolgokat lehet létrehozni, amiből csak "kompromisszummal" lesz hordható méret. Így tegnap este beugrottunk megfelelő villáért a boltba. Mama nyaggatott, hogy mondjam már meg, hogy kell elkészíteni, hogy tolmácsolhasson Papának. Na de ez olyan egyszerű, hogy nincs szükség Papa szakértelmére. 5 perc alatt megvan elpakolásostól. Még az elégedett hümmögés is belefér, hogy már megint alkottunk valami furmányosat.

Szóval  kell hozzá 2 db villa és ragasztószalag.


Így kell majd állniuk.


Adja magát, hogy ott ragasszuk össze, ahol érintkeznek. :)


Alul kész...


... jöjjön a teteje.


Tádááám!


Aztán, ha szerinted is biztos, ami biztos, tehetsz egyet középre is.


Jövünk, majd a mintákkal is, remélem inkább előbb, mint utóbb.

2015. szeptember 5., szombat

Nem adom fel, már csak azért se!

Nem tudom bele szoktatok-e gondolni, hogy tulajdonképpen minden apró nehézség jól jön, mert mindegyik felhasználható arra, hogy tanítsatok az utódoknak valami nagyon fontosat, kitartásból, probléma megoldásból, feszültségkezelésből, ...

Nálam most ez a minta táncol az idegeimen. elvileg mindent úgy csinálok, ahogy írja, de nem jön ki. NEM JÖN KI! NEEEM JÖÖÖN KIII!


Most pedig megyek példát mutatni. :o)

2015. szeptember 3., csütörtök

Gyerekszáj

Hol vannak már azok az idők, amikor félbolond szakadt bohócnak öltölzve is lepipáltam volna a legszebb hercegnőt Tizenegy szemében...

- Na, milyen ez a nadrág?
- [hosszan mérlegel] Kissé csipősít.

upsz

2015. szeptember 2., szerda

Petőfi Sándor: János vitéz

A tavalyi év versenyfutás volt az idővel, így a programokat szelektálni kellett, ennek esett áldozatául a János vítéz kapcsán beígért Petőfi körutunk is. Tegnap az első hivatalosan hatodikosként (amikor valamelyikünk kimondja még mindig eljárjuk a Tizenegy hatodikos lett örömtáncot, méghogy mi furcsák???) töltött napján törlesztettünk neki. Sok tök jó dolgot láttunk, de most csak a kincset, amit hazahoztunk mutatom meg, mert megérdemel egy külön bejegyzést. Íme:

Ez a könyv az 1845. évben, Pesten megjelent mű reprint kiadása.



Előbeszéd.

Ezen költemény kiadását több okból válalám el. Első az: mert meg valék győződve jelességéről; második az: mert a genialis ifju költőt, a mennyire tőlem telhetett, munkájához méltólag akarám díjazni; a haradik ok az: mert rám nézve sokkal jobb, ha ezen műből bejöhető nyereség az én tárczámba szivárog, mint ha, kivált német, könyvkereskedő huzná azt.

...

És hogy a mese kalandoros, merényes hősét, a derék János vitézt köznépün is megismerhesse, az első kiadás elkeltével gondoskodni fogok a jövő évre második olcsóbb kiadásáról is.

Pest, télhó végén 1845.

Vahot Imre
kiadó.

Igazi kutatónak éreztük magunkat, miközben a helyesírást elemeztük (pont a kijelentő mondatos cím végén?, rövid/hosszú magánhangzók, cz, ... kincsesbánya), hogy mi, hogyan változott azóta, amikor a géniális szót boncolgattuk, vajon mi baja lehet Vahot úrnak a németekkel? A végén pedig a dátumozás, kutakodni az agyunkban, elvégre már valahol, valamikor, sokszor láttuk azt, hogy télhó, igaz nem hangsúlyozottan, de meglesz az, hogy melyik hónapot is takarja.

Egyszóval, ez az előbeszéd (és igazából sokkal hosszabb!) géniális!

2015. szeptember 1., kedd

Ügyeskedd: Virágos lifegő gumikarikából

A gumikarikázás másodvirágzását éli nálunk, és ez most sokkal menőbb, mint az előző volt. Mármint mi annak éljük meg. :)

Az 5 perces munkához szükséges pár gumi és egy horgolotű-féleség.



Az a gumi, ami először kerül a tűre lesz a szirmok teteje, a gyakorlati haszna meg az, hogy ez tarja össze a szirmot.

Ahogy a képen is látszik, 3-szor rácsavartam a tűre, majd odakészítettem a szirom nagyobbik részét, 2 gumikrikát.


Ezeket felhúztam a mutatóujjamra, beleakasztottam a horgot, ráhúztam a 3-szor megtekert gumit, majd a mutatóujjamról átettem a gumit a tűre.


Ezt még 4-szer megtettem, és ott is sorakozik az  szirom a tűn. Kiválasztottam, egy rózsaszín gumit, ez lesz, ami körberendezi és összefogja a szirmokat, valamint az, amivel majd rögzíthetem lifegni.

Rózsaszíngumi a mutatóujjra, majd sorban áthúztam rá a szirmokat.


A mutatóujjamról átkerült a gumi a tűre, majd a bal oldali hurkot áthúztam a jobb oldalin. 


Ezzel el is készült!




2015. augusztus 30., vasárnap

Konzervgyár

Nem tudom írtam-e már a blogon a kis házimasiámról, akarni akartam, az tuti. :)

A lényeg, hogy van egy háztartási gép, amivel akár 18 db 720 ml-s üveg valamit tudtok konzerválni egyszerre. Jó vannak szabályok, kivételek, de akkor is. Vannak, akik hitetlenek vele kapcsolatban, és vannak, akik szerint felesleges. A hitetleneknek most nem írok semmit, nemakarok győzködni. Akik szerint meg felesleges, azoknak már én is csak azt tudom mondani, amit bátyám mondott, amikor panaszkodtam. Nem az számít, hogy lehet máshogy is, hanem az, hogy melyik módszerrel csinálom is.

A legújabb kísérletem (nyilván nem az én fejemből pattant ki, nem új a nap alatt ez a gép), paradicsom télire egészben, adalékok nélkül. Azért csak kettő, mert még én is tamáskodom néha.


2015. augusztus 27., csütörtök

Jobb adni, mint kapni?

Hacsak nem egy kocsmai verekedés kapcsán hangzik el, nem tudok egyet érteni. Biztos nagyon önző vagyok, vagy ilyesmi, de szerintem nem jobb, talán egál.

Mert piszok jó érzés, amikor dudál a postás, te morogsz, hogy mit akarhat, milyen alapon zavar meg az aktuális önsajnálatodban, míg kiérsz eszedbe jut, hogy egy baráttól kaptál egy emailt, mert adott könyvet elküldené nektek, mert Tizenegy biztos örülne neki. Na ez az ami ki tud zökkenteni az önsajnálatból pár napra, aztán minden alkalommal, amikor a könyvre pillantasz. Mert mi jutottunk róla valakinek az eszébe, és mert örömet akart vele szerezni nekünk.

Nekem pedig ma képnézegetés közben jutottál eszembe, mert tudom, hogy gyűjtöd a váratlanul előbukkanó szíveket. Ezt a kalácsot Tizeneggyel sütöttük, amikor még Öt volt. :)

Köszönjük!


2015. augusztus 23., vasárnap

Lefekvéshez készülődve

Gumikarikáktól indultunk

- Láttam belőle minyont is.
- Szeretnél olyat?
- Igen.
- Nem tudom, hogy annak, hogy foghatnánk neki. Mit szólnál, ha inkább horgolnál egyet. Mondjuk két szálas Cataniából?
- Háááát.
- Nem nehéz, olyan, mint egy kapszula.
- Tényleg!
- Hogy fognál neki?
- Alulról felfele.
- Szerinted a szaporítás, vagy a fogyasztás a szebb?
- Hmmm… A szaporítás. Akkor felülről lefele. A nadrág pántját meg külön és akkor levehető lesz. A lábaival se lesz sok gond, kis tömpe van neki.
- Tömpe??? Honnan ismered ezt a szót*.
- Nem tudom, de a Tatay Sándor Kinizsi Páljában is szerepel. A császárné felpattant tömpe ujjait nyújtogatta feléjük. Vagy valami ilyesmi.
- ...


* Meglep, hogy meg tud lepni a szókincsével. ;o)

2015. augusztus 21., péntek

A nagy fonalfeldolgozási elhatározás

Finoman szólva sok fonalat raktároztam be. Jókora része olyan, ami 1-2 gombolyag, ráadásul anyagában, színében, vastagságában semmihez nem passzol. Ezeket szeretném hasznos dologgá alakítani, Tizenegyet is belevonva. Mivel általában sokkal több időt venne el az 1 gombolyagos dolog mintájának keresésére, így a fantáziánkat/tűnket szabadjára engedve készítjük ezeket.

Persze egy kanyarral (nem is én lennék, ha nem) most egy 4 gombolyagos dolgot mutatok. Egy sok éves aldis vagy lidlülös csomag volt, a papírja ezer éve nincs meg, de egy vastagabb pamutfonal volt 2-2 db mályva és vajszín, 3,5-es tűvel horgolva.

A minta egyszerű, de kérésre (vagy ha elkap az ihlet a leírást begépelem). A virágot nem varrtuk fel, hanem kitűzősre készítettük, az ötletet Tizenegy 2. iskoltáskájáról vettük, ami egyébként nem vált be, mert rossz volt nézni, amikor a mázsás oldal iskolatáska rángatta a gyereket, még úgy is, hogy nem nepi rendszerességgel használta.


2015. augusztus 20., csütörtök

Évzáró megemlékezés, kissé formbabontón, az évnyitó előtt közvetlenül

Tudnék felháborító dolgokat mesélni az előző évből, de végre elértem oda, hogy tudok hallgatni is. Bár annyira bölcs nem vagyok még, hogy mindezt anélkül tegyem, hogy egy kis részem ne lázadozzon ellene. :)

A lényeg, hogy iskolát váltottunk október vége felé. Nem szeretem a változást, ezért húztam ilyen sokáig, hátha megoldódnak a problémák. Ennek meg is lett a következménye. Új garnitúra 5.-es tankönyv, és 6 hetes lemaradás, mert az mese habbal, hogy az iskolák közt átjárhatóság van. A tankönyvekben nem egy helyen egymásnak teljesen ellentmondó dolgok szerepelnek, vagy csak simán mást tartanak fontosnak kidomborítani, vagy ugyanazt, de más szemszögből mondják el. Ami ugye egy felnőttnek nem okoz gondot, de egy 10 éves gyereknek olyan, mintha teljesen másról beszélnének neki.

Bár a sulinak van magántanulója, otthonoktatott gyereke nem volt. Így a tanárok zöme kétkedve, furcsán fogadott minket. Akitől egyáltalán nem tartottam, na ő jól odacsapott. Volt olyan is, aki minden találkozáskor szóba hozta, hogy szerinte nem jó az oo. Rettegtem a vizsga előtt, míg a kisasszony bent volt majdnem ájulásig hergeltem magam. Nagyot tévedtem! A vizsgát bemutatkozós beszélgetéssel kezdte, és nem a hogyhívnak, hollaksz, szeretedeaspenótot, típusúval, hanem igazi beszélgetéssel. Bár még utána is mondta, hogy vannak kétségei az oo-val kapcsolatban, de számonkérésnél ezt nem éreztette.

Szóval az ötödik kb 6 hetes csúszással kezdődött, a vizsgák pedig 5 héttel hamarabb kezdődtek. Ebbe majdnem beletört a bicskánk, mert ez ugye összesen 11 héttel rövidebb félév. De nem olyan fából faragtak minket, hogy könnyen adjuk magunkat. :) A suli is segítőkész volt ebben mondjuk, mert amikor szóltam, hogy nem minden tantárgyból sikerült ledolgozni a hátrányt, akkor 3 tárgyat csúsztathattunk téli szünet utánra.
Közben persze egyre frusztráltabb lettem, mert a lóhalálában nem tudtunk annyi lapozót és hasonlót készíteni, mint szoktunk, meg amit készítettünk se tudtuk dokumentálni, pedig mindkettőnknek fontos a blogja. Így a nyári szünetet kimerülten, hiányérzettel kezdtük meg. Gondoltam kárpótolom a gyereket, elmehet minden táborba, amibe csak akar. Igen ám, de nem szívesen engedem egyedül ilyen helyre, így felajánlom a segítségemet, ami olyan szempontból is jó, hogy mindenütt elfogadták, így ingyen, vagy nagy kedvezménnyel táborozhatott, ami egyedülálló anyáknak tökjó. :)

Így a nyár, amiről azt hittem igazi feltöltődés lesz, a „vég”kimerülésünk története lett, de cserébe sok-sok emléket és tudást kaptunk. Igaz már 3 napja nyúz, hogy szeretne nekikezdeni a 6.-os anyagnak tankönyvből, de a suliváltással az is megváltozott, hogy már nem magunknak kell a tankönyveket beszerezni, így nincsenek még meg, ellentétben a korábbi évekkel, amikor már nyár elején megvoltak, hacsak nem korábban.

Jaj, amit még el akartam mesélni! Az évzárós osztályfőnöki beszédet, nem szó szerint idézem, csak tartalmilag, és hosszában: Nagyon büszke vagyok rátok! Az osztályé lett a 2. legjobb átlag. Az 1. helyezett osztály nagyon erős, jövőre próbáljuk meg megelőzni őket. Ha nem sikerül se gond, mert a miénk is nagyon szép eredmény.


Találós kérdés: milyen nemű és szakú az ofi?

2015. augusztus 19., szerda

2015. július 28., kedd

Ügyeskedd, Karkötőszövés roppant egyszerűen

Igazán rendhagyó táborban voltam gyerekekkel kézműveskedni abból a szempontból, hogy bár ígérték lesz asztal, nem lett. Így egy hétig földön ülve alkottunk. Szerencsére, mint köztudott, a gyerekek igazán rugalmas népség.

Először úgy készültem, hogy minden napra mással, de aztán napról napra úgy jöttem haza, hogy Ugye holnap is hozod ezt is? vittem hát had épüljön az ifjúság.

karikás kézenkötés és az alábbi volt a sláger. Erre még a nagylányok is elcsábultak, amit komoly sikernek könyveltem el, mert hétfőn még úgy indultak neki, hogy az ő korukban, ez dedóóós, még ha nem is ezekkel a maradi kifejezésekkel éltek volna. :)



2015. július 27., hétfő

Gyerekszáj

Abból az időből, amikor még nem volt blog, és Tizenegy Öt volt.

Kerti munka közben

Öt: Kiskertész leszek.
Én: Az jó, mert a kertészek kiszedik a dudvát is.
Öt: Nem, ők csak ültetnek.
Én: Nem-nem.

Öt: Akkor simán királylány leszek.

2015. július 26., vasárnap

Lehet túl sok Váratlan utazást olvastam, de ...

... nekem nem attól lesz nagylány a kislányból, hogy sminkel, kihívó ruhát hord, folyton a face-n lóg, stb, hanem attól, ha egyre magabiztosabb a háztartásban, vagy például tud és akar értéket teremteni. Teszem azt gondol egyet, leveszi a polcról a témába vágó könyvet, majd a Keresztapjának, aki az oroszlán jegyében született,  a szülinapjára alkot egy ilyet:


2015. július 21., kedd

Az élet apró örömei

A gyerek, akivel tudnék veszekedni napi pár órácskát is egy ideje, képes teljesen levenni a lábamról, amikor ezen a késői órán az ágyamban találom az egyik horgolós könyvemmel, bogarássza, horgol, számol, bont, számol, horgol, számol, örül. A fonal pedig a gombolyagból ajándékká lesz. Szülinapra készül.

2015. július 20., hétfő

Darvak világa - a vándorok nyomában

A facebookon már írtam, hogy valami csuda kiállításon jártunk, ez volt a Darvak világa - a vándorok nyomában.

A takarító néni nélkül mondjuk semmit nem ért volna, mert a lépcsőn felérve egy relatíve kis terembe értünk, ahová  csupán pár cucc ki volt téve. Márhogy elsőre tűnt így. Én már kerestem is volna egy sarkot, ahova leülhetek arra az 5 percre horgolgatni, míg Tizenegy a keresztapjával körbe ér.

A takarító néni láthatta az arcomon, hogy ezért jötten én ide fel? Éreztem, hogy meg akarna szólítani, de még nem döntötte el, hogy megtegye-e.

Szerencsére szóba elegyedtünk, és megmutatta mi mit tud. Szerintem elő kellene léptetni, a sok aznapi kiállításból ő volt az egyetlen, akin látszott a szeretet a munkája iránt, na meg benne volt csak segítőkészség, hogy nehogy már a kiállítás nyújtotta lehetőségek nélkül menjünk haza.

Na de jöjjenek a csudaságok.

Itt volt ez a a szerkezet. Itt be kell nyúlni, matani és a megdelelő helyre tenni, hogy mit is tapogattunk. Alul lenyitható, hogy a szemünkkel ellenőrizhessük magunkat. Én nem mertem először belenyúlni, mert az egyik táblán sikló szerepel... Mondta a néni, hogy az a kakukktojás, nyugodtan nyúlkáljak.


Aztán jött egy nagypult a következő csudaságokkal.

Egy daru belülről.



Itt is volt matatás, ezen a felületen megtapinthattuk, hogy kb milyena darvak testhőmérséklete, és elovashattuk miért annyi.




Itt a gombok megnyomása után 4 különböző élethelyzetben felvett daruhangot hallgathattunk meg. Titka is volt, nagyon röviden kellett megnyomni, hogy szóljon is.


Ugyanezen a pulton volt még ez a forgatható információhordozó. Az azonos tetejűek ugyan abból a kategóriából osztottak meg infót. Pl daru fajták, ellenségeik...



Még mindig ugyanezen a pulton voltak ezek a kihúzható lapok. Tisztára egy kalandfilmben éreztem magam, ahogy kihúzgáltam és olvastam.



A következő pult

Kalandfilmből scifibe kerültünk akövetkező állomáson.

 
A nagy kijelző irányító felülete.


Egy darufajtára bökünk...


... előjön az adatlapja


Majd klikk az alábbi ikonra.


Majd a nagy térképen felvillan a honnan, hová, hogyan.




Az egyik sarokban pedig ez az alkalmatosság volt. Amin meghallgathattuk hogyan hallja és látja a daru, ember és róka a lovak vágtáját nappal és éjjel.



 Mellette egy kis beugróban mini mozi volt. Más kiállítással ellentétben a látogató nem beesett és nézte onnan, ahol épp járt, hanem újra indíthatja. 



Volt egy darus gyerekmérce is.


Még egy kijelző várt ránk. Ezen a jelölt darvak mozgását követhettük.




Az időszalagon itt húzogathattuk a mutatót, a képernyőn közben láttuk merre járt. Ahol hosszabban tartózkodott leírás is volt.


A végén pedig egy játék, illetve kvíz a kiállításról:







Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...