Oldalak

Címkék

5.-ben (2) 6. osztály (2) ajándék (10) ajánló (39) algoritmus (3) állandó madarak (6) állati (18) angol (10) anyák napja (3) az úgy volt... (73) befőzés (1) bibliai (1) biológia (1) buék (2) comenius logo (2) csere (14) cseréljünk (6) csináld magad (2) díj (1) egészség (1) egyéb piac (1) emlékhely (1) ének-zene (10) évfüzér (33) fabrika (112) farsang (5) feladvány (1) fizika (8) foglalkozások (3) fonalas (12) főnév (1) geometria (4) gyereknap (1) gyereknevelés (2) gyerekszáj (62) gyöngyszövés (1) hajtogatás (1) háztartástan (8) helyesírás (8) helyesírás füzet (1) hittan (9) hivatalos (3) hóember (7) hogy mik vannak (1) horgolt (41) hulladékból (13) humor (2) húsvét (6) idézet (1) igék (2) így tanulunk mi (2) informatika (13) irányok (2) írás (15) irodalom (4) j/ly (2) játék (17) játékpiac (4) jeles napok (51) karácsony (6) katica (1) kémia (2) kirándulás (1) kirigami (6) kísérlet (8) konzervgyár (2) Koppány mesék (1) kotta (11) köd (1) könyvajánló (9) környezetismeret (35) kötelező olvasmány (10) kötés (1) kötőgép (1) kötőkerék (6) közlekedés (3) közmondás (1) kresz (1) krónika (8) lapoc (1) lapozó (32) lapozó lépésről-lépésre (3) lapozó piac (17) lapozós hulladék (2) leírás (41) letöltés (1) letölthető (61) levélhullás (2) logika (2) madarak (1) magyar (7) matek (21) matematika (35) matka (22) méh (1) mese (12) Miért szeretem? (2) mikulás (2) minta (2) mókacagás (3) napirend (1) nemezelés (4) népdal (1) novella (13) nőnap (1) nyelvtan (17) nyúl (1) oktatótáblácska (2) olvasókönyv szülőknek (4) otthonoktatás (2) ősz (3) ötletkaptár (1) pálcikás szövő (1) paleo (2) programozás (2) rajz (9) recept (12) római számok (2) rovás (8) saját minta (15) sapka minta (1) suliváró (4) szív (2) szófajok (5) szorzás (12) szótárlap (2) szövés (1) találós (5) tanulda (18) tavasz (1) technika (33) tél (4) természetismeret (7) tervbevéve (1) tipp (5) tollbamondás (1) töri (2) törtek (3) történelem (1) tréfa (2) tuti (1) udvari játékok (4) ügeskedd (2) ügyeskedd (70) varázsfazék (5) váróban (5) varrás (3) vers (47) versek (4) verstanulás (2) vicc (2) virág (1) vizsga (4)

FONTOS!

Ha hozzászólsz egy régebbi bejegyzéshez, nem feltétlenül veszem észre. Ha valamit biztosra szeretnél, hogy eljusson hozzám, írj e-mailt!

2011. július 4., hétfő

Aratás hava

Mivel július az aratás hava így idén is ez a hónap fő témája. Az aratásról szóló versgyűjteményünk:



Szilágyi Domokos
Aratási mondóka
(Két nyári mondóka II.)
Mag, mag,
búzamag,
benne aluszik a nap.
Szár, szár,
búzaszár,
tehén alá szalmaszál.
Szem, szem,
búzaszem,
holnap lesz új kenyerem.
Szalai Borbála
Aratás
Megérett már
a búza, az árpa -
az egész táj
aranyszínű, sárga,
s olyan mint egy
végtelen nagy tenger,
melynek partját
nem látja az ember.
Hullámokat
vet a búza, árpa -
valahányszor
szellő barázdálja:
mégis békés
ez a kalásztenger -
nem háborog,
vad tajtékot nem ver.
Susog, zizeg
a búza, az árpa…
Kombájnosok
jönnek a határba:
gépükkel a
ringó tengert járják -
aratják az
érett búzát, árpát.
Drégely László
Aratás
Süt a nap, meleg van
Rekkenő a hőség,
Mégis a faluban
Jár a sok cséplőgép.
Kövér búza pereg,
Megtelnek a zsákok,
Holnap már új lisztből
Sülnek a kalácsok.

Benedek Elek
Kis falumon néma csend ül…
Kis falumon néma csend ül,
de a mezőn kasza csendül,
otthon csak a beteg maradt,
a többi mind búzát arat.
Merre nézek, kalásztenger,
mindenfelé dolgos ember:
hull a földre verejtéke,
s szaporodik, gyűl a kéve.
Még a földön harmat csillog
a sarló, a kasza már ott villog.
Napfölkeltét meg se várva,
kint van a nép a határba.
Csillagok tán földre szálltak?
Búzakeresztekké váltak?
ahány csillag nyári éjjel,
annyi kereszt szerteszéjjel.
Itt is, ott is csendül a dal,
s nincs vége az alkonyattal,
együtt dalol ember, madár,
daltól zeng az egész határ.
Hej, ez a dal! Nincs szebb ennél!
Mintha mennyországban lennél,
nincsen ez kótára szedve,
csak úgy terem a szivekbe.
Szivben terem, szivhez talál,
minden szava az égbe száll
hozzá, ki mindnyájunk atyja,
ki az áldást osztogatja.
Száll az ének, száll az égbe,
a végtelen mindenségbe:
„Uram, kitől minden ered,
áldott legyen a te neved!”
Benedek Elek
Aratáskor
Megérett a búza, sárgul a kalásza
Piroslik a szeme, kész az aratásra.
Dűl a kalásztenger, a kalongyák gyűlnek,
Aratók danája hangzik mindenünnet.
Amerre én járok, mindenütt aratnak,
Izzad a szegény nép, tüzében a napnak.
Arcát a tüzes nap perzseli keményen,
Bánja is a jó nép, dolgozik serényen.
Peng a kasza, sarló, csendül hegy, völgy, róna,
Nincs az a muzsika, amely szebben szólna:
Még a pacsirta is elhallgat dalával,
A levegő-égben némán lebeg, szárnyal.

Mentovics Éva
Aratás
Érik már a búza,
sárgul a határ,
hajlongó kalászát
érleli a nyár.
Morognak a gépek,
zajuk messze száll –
a sok gabonára
malomgarat vár.
Szilágyi Domokos
Két nyári mondóka
I.
Búzatenger!
Tenger búza!
Aratógép
Átalussza
Cséplőgépből
aranysárga
gabona hull
ezer zsákba.
Malomkerék
forog vízben,
lesz már elég
kenyérlisztem.

József Attila
Aratás előtt
A bús bíborkirályfi, naplemente
Búcsúcsókjától ég a dús kalász.
Néhány vidám tücsök már dudorász
S úgy ing a földön csendes este enyhe,
Mint vén öreg huszáron lóg a mente,
Kit nem ölel a nyárestéli láz.
De itt a búza s rozs méhébe száz
Apróság vár a fényre, napra, csendbe.
És várnak egyre mind a virradatra,
Mikor az égből napsugár pereg.
A duzzadt tábla jó, acélos fajta
S hajnalba jönnek barna emberek,
A válluk széles, nagy kasza van rajta…
… Szellő fuvall, a tábla megremeg.
Sándor Gyula
Az aratás
Szellő kóborol céltalan, néha meg-megállva
itt is, ott is, beletúr, a szikkadt út porába.
Parasztok feszülnek, a lendülő kaszának,
s az aranyló búzába, sorba, rendet vágnak.
A fehérnép sarlóval, a markot felszedvén,
majd keresztekbe rakják, szépen, sorja mentén,
hogy érhessék a szem, még, vagy néhány napra,
majd a szérűn sok táncos láb, később kinyomtatja.
Vibrál a rónaság, már a szél sem rezdül.
A nap is fentről néz, majdnem igenyesrül.
S messze túl a tarlón, a templom tornyán,
megkondul a harang, a delet kiáltván.
Hűs árnyékot borít, a rezgő nyárfa lombja,
elő kerül lassan, a kenyér, meg szalonna.
A cserépkorsókat, reggel, fölbe ásták,
hogy az innivalót, jó hűvösön tartsák.
Míg enyhül a nap heve, eldőlnek a nyirkos avaron,
csupán, az aludttej marad még kicsit, sűrű bajszukon.
S ha majd az alkony, halvány fátylat sző az égen,
elindulnak hazafelé, a zörgő szekéren.


2 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...