Így kezdtük el használni a szorzókártyáinkat:
A szorzattal felfelé, összekeverve az asztalra teszem a kártyákat (most a kettest), és Zs. sorba rendezi.
Ezután az asztalra teszi a kezét (tenyérrel lefelé) és elkezdi mondani 2, 4, 6, ... , amihez sorban emeli fel az ujjait. Ezt oda-vissza végigmondja.
Majd én mondok neki számokat. Pl.: 8. Erre ő felemeli a 4. ujját és mondja is, hogy 4. Kezdetben „rászámolta” az ujjaira (2, 4, 6, 8) és utána mondta a választ, de már kapásból tudja, hogy a kettes sorban a 8 az a 4. tag.
Alig látszik, de higgyétek bemondásos alapon: a 4, ujj fel van emelve ;o) |
Amikor már nagyon laza és közli velem, hogy „Ugyan már anya ez gyerekjáték!” akkor úgy érzem, hogy ez feljogosít arra, hogy kakukktojások is bekerüljenek a számok közé ;o).
Fordítva is szoktuk játszani. Akkor nem az mondom, hogy 8, hanem azt, hogy a 4. és akkor ő mondja meg, hogy a sorozat 4. tagja melyik szám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése