Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar sor fog kerülni rá. :) Köszönöm, hogy játszottatok velem! Zs. meg majd kitalál valamit, hogy az ő hópelyhe is gazdára leljen.
Igazán izgalmas napunk volt, ami az időjárást illeti. Hajnalok hajnalán csörgött a telefonom (ma tovább aludhattam volna, mert alvás szempontjából ma tartottam volna meg a vasárnapot, csak az volna, ne lett volna), hogy szakad a hó. A riadóláncot nem volt szívem megszakítani, így megböködtem Zs.-t, hogy havazik.
Ilyet kérem én még nem láttam! A böködéstől számított 10. percben Zs. túl volt a reggeli pisin, arcmosáson, rajta volt a ruhája és a síkabát nadrágostól, hótaposóstól. Én meg pizsiben pillogtam, hogy ez a gyerek ilyet is tud? Aztán összeszedtem magam, és nekiindultunk gyalog, örülve, hogy nagy pelyhekben hull a hó, friss kenyérét a kisboltba. Hazafelé láttunk havon ugrándozó, majd diófára felszáguldó mókust. Erről azonban (akármilyen érdekes is volt) nem írhatok többet, mert Zs. lestoppolta a témát, ő akarja megírni.
Mire dél lett, szó szerint kitavaszodott. Ragyogó napsütés és olvadó hó kísért minket a városba, hogy hazafelé ismét ősz legyen. Csak a nyár maradt ki.
A sorsolásban nem volt segítségem, mert Bonifác a rémacska, is igényt tartott a társaságára, na de róla is Zs. akar írni.
Nem szaporítom tovább a szót, beszéljenek helyettem a képek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése