A hóember eredetijét Tünde mutatta ma (aki sajnos nem ír blogot pedig tele van jó ötletekkel). Azt, hogy mennyire megtetszett az „egyszerű, de nagyszerű”-sége mutatja, hogy az alapvetően halogatós természetem ellenére is, azonnal elkészítettük, ahogy hazaértünk.
Az eredetin az orr süthető gyurmából volt, amit sikeresen a boltban felejtettem /pedig K. pont ma hozott jó sok színben és amúgy is ki akartam próbálni :-o/, de szerencsére Zs. megoldotta a problémát: „Csavarjunk neki vanília zsenília drótból”. A gyöngyöket pedig nem ragasztottuk hanem nem_tudom_a_nevét_de_hungarocellhez_való_tű-vel szurkáltuk fel rá.
A kész hóembereket pedig Tünde befőttes üvegekbe csomagolt ajándékok (pl.: sajátkészítésű szaloncukor) tetejére szánja, és már mi is:). Na meg Zs. szerint a fenyőfára is kell készíteni belőle.
Szia Bergamott!
VálaszTörlésMeg tudnád írni, hogy miből készült a fülvédő? Az is zsenília-vanília drót? Egyébként zseniális darabok. Gratulálok hozzájuk. A kiötlőjének is. Köszönöm, hogy feltetted ide. Bearanyozza az estém.
Barbara
Holnap teszünk fel képes leírást.
VálaszTörlésAddig is: a pántja zsenília-vanília drót, a "gömbje" pompon.