Felmerült az igény, hogy ne csak azonnali, hanem hosszútávú fogyasztásra is készítsek szörpöt. Mondtam, hogy persze, de csak befőttes üvegben tudom úgy elrakni, hogy biztos lehetek benne, hogy nem romlik meg. Nem tetszett a közönségnek, mert az snassz. Ha nem, hát nem.
Aztán ma, amikor szedtem le a lekvárról a szörpöt, hívtuk tesómat, hogy kóstolja meg velünk. Ő nem szereti ha nem hideg, így egyből kért bele jégkockát is. Na ez volt az a szikra, ami félóra múlva lángra lobbant. Egy szörpkocka már nem is olyan snassz! Így igaz, hogy macerás lesz, de a szörpünket, most nem megisszuk pár nap alatt, rohamtempóban, hanem kockásítjuk. Amint kihűl rendesen, neki is állunk. Mire jövőhéten megjelenik ez a bejegyzés, már mesélhetünk is az első próbaivásról!
Kedves Bergamott!
VálaszTörlésRégóta olvaslak már, szeretem a blogod.
Nálam most készül a málnaszörp, de már van 8 üveg meggyszörp is, én paradicsomos üvegekbe rakom el, az ugyanolyan, mint a befőttes, eddig még nem romlott meg szörp és önteni is könnyű belőle. Viszont nemrég olvastam egy olyan praktikát, hogy csurig tölteni az üveget, rá befőzőfólia, arra késhegynyi nátrium benzoát, még egy fólia, befőttes gumival lezárni és úgy a kupak. Azt írta a hölgy, akié az ötlet, hogy így sem romlanak meg. Természetesen száraz dunsztban hűtve. Ezt még nem próbáltam, de többen írták, hogy működik.
Gratulálok a vizsgákhoz utólag is! Kellemes nyári szünetet! :-)
Tényleg, paradicsomos! Az már elég hasonló a szörpöshöz. Nekem még nincs málnám, be kellene addig szerezni üveget is.
VálaszTörlésÉn hűtőtáskában dunsztolok, nagyon kényelmes és mobil. :)
Köszönjük!