Gyerekkoromban sokféle „menetelést” tanultam a cserkészeknél.
Az egyik kedvencem volt a következő:
Egy
Kettő
Három
Négy
Öt
Hat
Hét
Nyolc
Kilenc
Tíz
Tízig számolunk, minden szám a bal lábunkra esett.
Egy kalap
Egy bot egy
A vastagon szedett „egy” esik a bal lábra.
E-ser-nyő és
Szótagolva mondjuk, és a vastagon szedett szótagok jutnak a bal lábra.
Előre, hátra, oldalt, vissza, …
A bal lábat lendítjük, ahogy mondjuk.
… le, fel.
Behajlítjuk a térdünket, majd kiegyenesítjük.
Ebből a menetelésből alakítottunk (rövidítettünk) ki egy benti játékot:
Előre, hátra, oldalt, vissza, …
A bal lábat lendítjük, ahogy mondjuk.
… le, fel.
Behajlítjuk a térdünket, majd kiegyenesítjük.
Először csak váltogattunk, hol a bal lábbal, hol a jobb lábbal végeztük.
Utána a gyorsaságon változtatunk.
Majd az ellentettjét mondtuk annak, amit csináltunk*.
Így lett egy bő háromnegyed órás móka_és_kacagás szünet az egyébként mostanság jellemző lázas_és_orrdugult történések oldására.
*MS Word, drága barátom! A „csinál” szót, tetszik vagy sem, akkor is használom!
;o)
Hát ez nagyon jó, mi is megtanuljuk! Köszönöm!
VálaszTörlésSzívesen!
VálaszTörlésMa egy kicsit kint is meneteltünk a hóesésben. :)
"Előre-hátra-oldalt-vissza-le-föl-cikk-cakk" én így ismerem, a cikk cakknál összeszorított térdekkel van egy kis roggyantott risza balra és jobbra.
VálaszTörlés