Karácsonyi készülődés II.

Karácsonyfadíszek készítésével folytattuk idén a készülődést.

Tavaly készültek már ilyen díszek, de arra nem számítottam, hogy Zs. emlékszik még rá, hogy kell fűzni őket. Egy éve még nagy fagyöngyöket fűzött, de idén már apróbb ásványgyöngyökkel is megpróbálta, teljes sikerrel :)

Az idei „gyakorló” fagyöngyös díszek…

… és az apróbb hematit golyókból készült díszek.

„Gyerekszájból” már alig van mifelénk, de az apró hematit gyöngyök és a hegyes gyöngyfűzőtű  hozzájutattak egyhez:

„Anya ez a szégyentelen tű már megint megszúrta a középsőujjam legfelső perecét!”

Verses füzet...

... még mindig. :) A második frissítést már ebben bejegyzésben ejtem meg.

A VERSES FÜZET elkészülve nem is mutatott olyan jól, mivel a baloldalon zavaró volt a nagy fehérség. Zs. először azzal vigasztalt, hogy úgyis "telelő madarakról" van szó, így a sok fehér témábavág :). Ez persze nem vigasztalt.

Azért Zs.-re most is lehetett számítani. Mire megfőztem az ebédet a bal oldalakat saját illusztrációival töltötte meg :).

Kötővilla

A német kreatív oldalakat nagyon szeretem. A kötővillával is egy német oldalon találkoztam, miközben körmöcskés dolgok után kutattam. Hetekig kérdezősködtem utána, sőt akit csak tudtam megkértem, hogy ő is tegye, de senki nem talált ilyet. „Eredeti” kötővillánk így nem lett.

Mivel nem hagyott nyugodni a dolog, így „Segíts magadon Isten is megsegít!” felkiáltással tettre kész üzemmódba váltottam és rájöttem, hogy az a lyuk a kötővillán nem is olyan fontos. Ezt a felfedezést rögtön megosztottam Zs.-vel, aki meg rögtön tudta, hogy az alapanyagos fiókjában a fakanálbáboknak félretett csomagban van kétágú (hús?)villa is.

Innentől meg már csak némi fűrészelés, csiszolás, festés, díszítés… és egy-egy kötővilla boldog tulajdonosai lettünk.

A kötővilla használata egyszerűbb/könnyebb, mint a körmöcskéé. A végeredmény itt nem hengeres, hanem szögletes lesz.

Az eszköz használata képekben:

Kezdés

Jobb oldalon van a gombolyag, baloldalon a fonal vége.

A „hurka növesztése”

Befejezés

A használt fonal 8-as kötőtűhöz ajánlott. A végeredményt pedig ugrókötélhez használtuk fel.

Karácsonyi készülődés I.

Ajándékkészítéssel kezdtük idén a karácsonyi készülődést.

Tavaly olvastam Palócprovence-nél a levendulás cukorról. Azóta, ha üveges dolgot vásároltunk az üveg mérete, formája is szempont volt. :)

Hozzávalók:

Befőttesüveg

Gumigyűrű

Filc

Szalag

Porcukor

Levendula

Kör alakú sablon

Olló

Toll

- A porcukrot átszitáljuk.

- A porcukrot és a levendulát az üvegbe rétegezzük, majd lezárjuk.

- Kiválasztjuk a megfelelő méretű, kör alakú sablont*, a filcen körberajzoljuk golyóstollal, kivágjuk.

- A kivágott filcet rágumizzuk a befőttesüveg tetejére, majd a szalaggal masnit kötünk a gumigyűrű fölé.

Felhasználás előtt 2-3 hétig állnia kell.

*keménypapírból /amit különböző csomagolásokból nyertem ki :) / mindenféle formájú, méretű sablonokat vágtam ki, azt szoktuk ilyen esetekben használni.

A váróban… III. / Ujj-játékok

Itthon van a kiskutya?

Mindkét kezünk mutató és középső ujjával formázzunk „V”-t, majd tegyük egymásra a „V”-ket, úgy hogy egy (trapéz alakú) bejáratot adjanak. Ez lesz a kutyalak bejárata.

Kíváncsiskodó: Itthon van a kiskutya?

Gazda: Nézd meg magad!

Ekkor a Kíváncsiskodó a mutató ujjával beóvakodik a kutyalakba. Ha otthon van a kiskutya „megharapja”, bezárul a bejárat miközben a Gazda „Ham-ham-hamm”-ozik.

Kukacos az alma?

- Nem kukacos, ha úgy alakítjuk ki, hogy összetesszük a tenyerünket, majd az ujjakat összekulcsolva formázzuk mag az almát.

- Kukacos az alma, ha először összetesszük a tenyerünket, az egyik középső ujjunkat a két tenyerünk közé csúsztatjuk, majd ezután kulcsoljuk ökölé a kezünket. Akkor tartjuk jól a kezünk, ha az ujjak úgy vannak elrendezve, hogy a sorban a jobb és a bal kéz ujjai váltakoznak.

Miután elkészült a kukacos/nem kukacos alma, felmutatjuk a játékostársnak, megkérdezzük: Kukacos az alma? S neki el kell döntenie.

Figyelem: az ujjszámlálás csalás! ;-)

Ujjasdik…

… gyakran összekapcsolódik a tenyeresdivel. Az ujjakat a hüvelykujjtól kezdve kiszámoljuk, majd a tenyerébe köröket rajzolunk („Kerekecske, gombocska”), s a végén ujjukkal a karján fölfelé szaladva („Erre, erre, erre”) megcsiklandozzák a hónalját.

Ezen annyit változtattunk, hogy nem én számolom ki az ujjakat, hanem az éppen soros ujjat, az ökölben tartott kezéből nyitja ki, majd visszazárja.

Legjobban az első változatot kedvelem, mert azzal az ujjak neveit is meg lehet tanulni.

Hüvelykujjam almafa,

Mutatóujjam megrázta,

Középsőujjam felszedte,

Gyűrűs ujjam hazavitte,

Kisujjam meg mind megette,

Megfájdult a hasa tőle!

Kerekecske dombocska

Itt szalad a nyulacska,

Erre szalad itt meg áll,

Itt egy kör utat csinál!

*******************

Ez elment vadászni,

Ez meglőtte,

Ez hazavitte,

Ez megsütötte,

Ez az icike-picike mind megette!

Kerekecske, gombocska,

Hová szalad a nyulacska?

Zöld erdőbe, zöld mezőbe,

Erre, erre, erre,

Ide szalad a nyulacska!

Kinyitom a ládát…

Ezzel az ujj-játékkal egy fityiszt készítünk. Mifelénk a fityisz egyáltalán nem jelent semmi csúnya dolgot, de volt, aki már felháborodott, amikor meglátta.

Kiindulás: Ökölbe tartjuk a kezünket, úgy, hogy a hüvelyk ujj felül van.

Kinyitom a ládát /kinyitom a hüvelyujjam/

Kiveszem a rongyot /kinyitom a mutatóujjam/

Becsukom a ládát /becsukom a hüvelyujjam/

Ráteszem a rongyot /becsukom a mutatóujjam/

Majd visszafele:

Leveszem a rongyot /kinyitom a mutatóujjam/

Kinyitom a ládát /kinyitom a hüvelyujjam/

Beteszem a rongyot /becsukom a mutatóujjam/

Becsukom a ládát /becsukom a hüvelyujjam/