A verstanulásban igazán jó Zs.-nek, most feladta a leckét Petőfi Sándor A Tisza című verse. Mondjuk nem csodálom 15 hosszú versszak engem is elrettentene. Így azt javasoltam, hogy napi 1 versszakot tanuljon meg. Ez sem volt az igazi. Törtem a fejem, hogyan húzhatnám rá a korábbi verstanulási praktikáinkat (pl EZT), de egyiket se éreztem az igazinak.
Olyat akartam, amin szerepel, a vers, versszakonként egy kis illusztráció, az ismeretlen szavak és ki lehessen tenni, hogy időnként átolvassa, nehogy kimenjen a fejéből vizsgáig. Úgy tűnik betalált, mert most a versszakokat nem azért olvassa át sokszor, hogy megjegyezze (ez csak a melléktermék), hanem azért, hogy valamely részlete megihlesse és lerajzolhassa. Ezekből születik ez:
Vagyis vettem 3 db A/3-as lapot állítva. Kaptak keretet, a fennmaradó részt 3 oszlopra (a két szélső 7-7 cm a középső a maradék 13,5 cm ) és 5 sorra (8-8 cm) osztottam. Középre kerülnek a versszakok, a szélső oszlopokba váltakozva az ismeretlen szavak és magyarázatok illetve az illusztrációk. A váltakozás mellett azért döntöttünk, hogy a kép ne "boruljon fel".