Hajnalok hajnalán a szemem
sarkából láttam, hogy mintha valami rozsdabarna szőrpamacs kiintene az ablak
előtti fenyő törzse mögül, majd eltűnt. Gondoltam azon a reggeli órán, még egy
kis képzelődés is belefér.
Pár órával később, a törzs
ablakfelőli oldalán lesétált a rozsdabarna szőrpamacs, a hozzátartozó mókussal
együtt, a madaraknak fenntartott itatóhoz sétált, majd kortyolt párat. Mivel
ekkor már friss és üde voltam, tudtam, hogy nem képzelgek, így a fényképezőhöz
kaptam, és kirontottam.
A madarak méltatlankodásából
kiderült, hogy bizony ez a pár másodperc alatt barátunk újra a fán van, és
reggeli tornagyakorlatát tartja, ágról ágra szökkenve.
Mivel a szomszédunkban évek óta
vannak mókusok, reméljük ő a szaporulat, és hozzánk költözött.
 |
| Az integetős része |