... amiből sosem elég azoknak, akik sokat olvasnak, és szeretik a kedvenc részeiket megjelölve hagyni.
Azokból az időkből, amikor még írás-olvasás tudatlan volt Zs. megmaradt az a szokásunk, hogy kis rajzokkal üzenünk egymásnak. Van egy olyan szokásunk is, hogy nem szólalunk meg, csak mutogatással adjuk a másik tudtára a közlendőnket.
Amikor a "to be"-hez készültek a személyes névmások /a saját tervezésűt nem mutattam meg, mert nem éreztem mutogatni valónak :)/, viszont abból kifejlődött az egyik mutagatósunk lejegyzett változata. Most mindenfelé ebbe lehet botlani minálunk.
Az előbb egy nugátos marcipán szelet merevítő kartonja (mi lehet az igazi neve?) akadt a kezembe. Azt egyből láttam rajta, hogy Zs. könyvjelzője szeretne lenni, de az beletelt vagy 5 másodperbe mire rájöttem, hogy a fent említett mutagatósunkat szeretné díszítésül.
Hát (amivel úgy tűnik mégis kezdenek mondatot), így lett Zs.-nek sok+1. könyvjelzője.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése