Péter szabadulása a börtönből

Amikor ahittan táborra készülök szemelőtt kell tartani azt is, hogy kevés pénzből kell kihozni  valamit, így inkább ötletességet illetve mondanivalót igyekszem belecsempészni, a második napot sikerült 10 HUF/főből kihozni.

 Második nap Péter szabadulása a börtönből. Egy A/4-es lapra 2 alkalmatosság került. A tetején Péter van, az alja üres. Ezt hajtották félbe a hosszabbik oldal mentén. Így a hátlap üres lett, amire ceruzával börtönrácsokat rajzoltak. Alaposan beragasztozták, középre egy darabka hurkapálca került. Ragasztótól függően pár percre félre kell tenni. Minél folyékonyabb annál tovább, különben a hurkapálca "csavarogni" fog.

Miután megkötött a ragasztó már pörgethetjük, ilyenkor a bebörtönzött Pétert látjuk. Ha abba hagyjuk pedig az egyik oldalon az üres börtönt, a másikon pedig a szabad Pétert, azaz pont azt, amiről a történet szól.

Az ötlet magját egy film ültette még el gyerekként bennem, amiben egy kislány kapott ilyet ajándékba, csak madárka és kalitka volt a két oldalán. A filmből csak erre a momentumra emlékszem, de erre lagalább nagyon. :)

Anyja lánya? Az hát!

Persze messziről jött író ember, azt mond ír, amit akar, de elmesélem, hisz sokat hallom, hogy az oo-s szülő rátelepszik a gyerekére, illetve a gyerek a szoknyáján ül.

Én nem akarom még úgy elengedni Tizenegyévest napközis táborba sem, hogy ne legyek a közelben. Így olyan táborba mehet, ahová én is mehetek pro bono kézműveskedni a gyerekekkel. Igen-igen, erre lehet mondani a fentit (előítéletesen). Hogy ez valójában mennyire másképp jön ki:

Hazainduláskor kézenfogva /Igen, még nem ciki megfogni a kezem, ha úton járunk, sőt igényli. Bár szerintem a táborban sem lenne ciki, csak ott nincs rá ideje, mert dolog van vagy játék ;o)/ kisétálunk, egy kislány utánunk szalad és kiált a kapuból:

Kislány: Tizenegy, te A.-val [szerk.: velem] mész?

Tizenegy: Igen, mert ő az anyukám.

a Kislány kerek szemek, tátott szájjal a kapuban maradt

Szóval a kislány 4 velük töltött nap végén tudta meg, hogy összetartozunk, pedig az idő nagy részét az ő csoportjukban töltöttem, bár más csoportokban is kézműveskedtem, de az övében rendeztem be a hadiszállásom. Egyrészt, hogy rálássak, tudjam milyen benyomások érik. Ebben azt szeretem, hogy amikor ki akar beszélni velem valamit, pontosan tudom miről van szó. Na meg bármire szüksége van, és nála nincs kiveheti a táskámból. Bár ennek komoly oknak kell lennie, mert a táskámba nyúlásért harapok.:)

Mondjuk korábban (t'án még tavaly is) előjött olyan, hogy "körbepisilt", amikor idegen kisgyerek megölelt, odarontott, és kétszer akkorát ölelt rajtam, de mára megszokta, hogy ilyen helyzetben vannak gyerekek, akik megölelik a felnőtteket, mondhatni nagylelkűen bedob a közösbe. ;o)

Ügyeskedd: A kősziklára épített ház

Először nem akartam ezt megmutatni, de olyan ügyesek voltak a gyerekek, hogy nem bírom nem megmutatni, plusz öröm, hogy keddre esett, így az ügyeskeddbe is lehelek némi életet vele.

A kősziklára épített ház, volt a téma a hittan táborban. Ehhez kellett kigondolnom valamit.

Az első volt a mintadarab, ezeket szándékosan egyszerűnek igyekszem elkészíteni, hogy a lehető legalapabból induljanak ki, és szárnyaljon tovább a fantáziájuk. Egy fiú például odahívott, hogy is kell hajót hajtogatni, mert az ő sziklája bizony tengerparti, a tengeren meg van hajó. Egy másik gyerek szintén tengerpartit szeretett volna, de neki eszébe jutott a tálcára tengert színezni. Van, aki szörfdeszkát.

Egy másik csoportban a témavezetők tök jól kitalálták, hogy egy felnőtt elkezdte "provokálni" a gyerekeket, hogy ő lett készen a leggyorsabban, övé a legszebb. Igen ám, de az övé csak "összedobott" volt, nem sziklán állt, így a másikuk odalépett, fújt egy nagyot, és elrepült a ház. Hirtelen ötlettel gyorsan elétettem a mintadarabom, hogy ezt fújja el. Nem ment. ;o) A picik gurultak a nevetéstől, és azt hiszem ezzel jól megragadt nekik a történet modanivalója.

A képek után jön az elkészítés módja.

Az első csoportmunkái

Papírtálcára került főzött gyurma, aminek a receptjéért köszönet Briginek, de most nem alálom hova jegyzeteltem ki, ha akad itt érdeklődő majd bemásolom.

Majd ez a ház a Krokotakról.

Tanulj Tinó: matematika

Róka Sándor feladatgyűjteménye évek óta a polcon porosodik áll, mígnem beugrott, hogy tökéletes lesz az idei nyárra elmecsiszolónak.

Az ajánlás szerint alsósoknak szól, amit nem értek, hisz nekik ezek a kemény feladatok, míg felsőben meg cselesen kérdez rá arra, amit eddig tanultak és növeli a gyerekben a furfangot. Jó kis családi program lehet a könyv feldolgozása, ott ahol nem kapnak az ősök lábrázást a jópofa fejtörőktől.

Külön tetszik a könyvben, hogy az első és az utolsó feladat kérdése is ugyan az. Hány éves a kapitány? Csakhogy közben a gyerek hosszú utat tesz meg, ami a két feladat nehézségén meg is látszik.

A könyv feladaitainak megoldása letölthető a kiadó honlapjáról.

Tanulj tinó!

Rég jártam a blogon, erre tessék, kellemetlenkedéssel térek egyből vissza. :o)

Nagyon ártalmas irányzatnak tartom, hogy legyen a nyár a gyerekeké, még véletlenül se foglalkozzanak semmivel, ami tanulásra emlékeztet, pihenjenek, azt tesz jót. Hát a túrót! Most komolyan, majd 10 hónapig kínlódnak, hogy a fejükbe menjenek dolgok, majd mindezt hagynátok parlagon heverni? Mit parlagon heverni, elpárologni?

Persze vannak tantárgyak, amiket tényleg nem érdemes elővenni, mert nem épül rá semmi a következő évben, sőt annyira nem, hogy jó pár dolog eddig minden évben előjött és megtanította a "könyv" újra és újra. Na ezzel tényleg kár időt tölteni.

Ugyanakkor ott van a matematika... Erre szokták azt mondani, jah, matek tanár, ez a vesszőparipája. Ha nem lennék az, akkor is ez lenne az egyik, de így sokkal inkább tisztában vagyok a dolgokkal. Tessék előre gondolni. Például ott van a százas számkörben a 4 alapművelet. Tudjátok milyen sok felsősnek okoz ez gondot? Hogy a szorzótábla sincs meg sokaknál? Higyjétek el, sok teljesen felesleges dolgot tanítanak általánosban is matematikából, de ezek pont nem azok.

Úgy hetedik magasságában szokott bejönni a számológép mint lehetőség a tanárok részéről, de sok helyen csak középiskolában. Tudjátok hány gyerek sokkal jobb lenne matekból, ha oda tudna rendesen figyelni órán, nem akadna el azon, hogy 14-7, 27:9, ... Ha már itt lemarad, akkor gondolhatjátok az oszthatósági szabályok el sem jutnak az agyáig, mert minek strapálja magát nagy számokkal, amikor tudja magáról, hogy még 100-as számkörben is elakad. Pedig, hogy példánál maradjak, az oszthatósági szabályok pofonegyszerűek, és egy teljes félévet ki lehet húzni velük pl hetedikben, egész jó jeggyel, na meg a második osztályos szorzó/bennfoglalótáblával.

Aki jól számol, annak sem árt a szintentartás, aki meg rosszul, fel kell jönnie, mert következő iskolaévben már nincs ideje a tanárnak megtanítani azt, amire a 2. osztály jó része elment.

Szóval akit sikerült meggyőznöm, nézzen a gyerek körmére és minden nap vasaljon be 4 alapműveletet rajta, írásban. Meg nézzen ide vissza, mert igyekszem sok játékos feladattal jönni nyáron, hogy ne csak az alapműveleteket tegyük rutinná, hanem az agyat se hagyjuk berozsdásodni sőt, most hozzuk csak formába!

ui.: a másik vesszőparipám a nyelvtanulás lesz.