Ne csak mondjad, csináld is, avagy a jó pap is holtig tanul.

Arról már többször írtam, hogy mennyire fontosnak tartom, hogy a szülő is tanuljon mindig új dolgokat. Egyrészt színesedik a személyisége, másrész, ami még fontosabb, ez jó példa lehet a gyerekek előtt. Látja, hogy anyu/apu is "küzd" vele és ez teljesen normális. A szülőnek, mert azért jó, mert jobban átérzi a gyereke helyzetét.

Biztos nem vagyok egyedül azzal az érzéssel, hogy ez miért nem megy neki, hogy ez borzasztó egyszerű (ja, hisz mi már adott dolgot, akár évtizedek óta gyakoroljuk)! Ennél a résznél szoktuk mi szülők elveszteni a türelmünket. Könnyebb megőrizni, ha friss élményünk van a saját kezdeti ügyetlenségünkről új területeken.

Nekem most ez a kötés. Kezdetnek egy Reversi táblát álmodtam meg, mert nem vagyok túl nagyratörő. ;o)

Most feltehetném a mentegetőzős lemezt, hogy jaj lényegében első munka és van benne hiba, de nem így érzem. Teljesen elégedett vagyok, ami persze nem egyenlő azzal, hogy nem szeretnék tovább fejlődni.

Nem mellesleg azt hittem ezzel a mintával feltaláltam a spanyol viaszt, erre amint kész lettem egy csoportban szembe jött velem egy ehhez nagyon hasonló takaró. Először csalódott voltam, aztán meghallottam a józan eszem hangját, hogymégis mit gondolsz, alapfokon mi mindent lehet kihozni a sima és a lustakötésől?

Azért megosztom veletek a "csudamintámat", hátha egy kezdőnek, mint én, jól jön. :)

Catania fonal

2,5-es tű

74 szem (ebből 1-1 szélszem)

1.-8. sor: lusta kötés, vagyis mind a 8 sorban sima szemeket kötünk.

9. sor: sima(, mint minden páratlan sor)

10. sor: szélszem, 5 sima, [6 fordított, 2 sima] ism 7-szer, 6 fordított, 5 sima, szélszem

A 9-10. sorokat ismételjük még 3-szor. akkor leszünk a 16. sor végén.

17-20. sor:  lustakötés, azaz oda-vissza simát kötünk.

21-28. sor: a 9. és a 10. sorokat ismételjük.

29-32. sor: lustakötés, azaz sima oda-vissza.

...

Amikor kész a 8x8-as mező, akkor a végére 8 sort kötöttem lustakötéssel és leláncoltam.

Ablak, mint kézműves téma? Megolduk! :)

A hét témája a táborban a házépítés volt, így az egyik napra az ablak jutott. Ettől simán kivert a víz. Az ablak nem igazán ihletett meg, maradt volna a rózsaablak. Amikor leadtam az anyagigényt odaírtam, ha ezt nem találják jónak, akkor nyilván kihagyjuk. Nem mondták, hogy nem jó, de a hozzávaló alapanyagok nem voltak a csomagban, így értettem a szóból. ;o)

Hogy mennyire jó egy baráti fül, na jó szem, mert email volt, aminek lehet panaszkodni, hogy mennyire nem ihletett meg az ablak, mint téma... Jött is gyorsan a válasz, teli ötletekkel, ami nem bonyolult, és cserébe látványos. Szóval köszi A., mert nagyon szép munkák születtek. :)

Felpakoltam Tizenegy cuccait, és nagyon könnyűnek éreztem magam, hogy valami nagyon tutit csinálunk aznap. Később kiderült mennyire, mert még felnőttek is szálltak be a mókába! :)

Egy papírtálcát vastagon be viaszos zsírkrétáztak (Ez fontos, mert van olyan is, ami nem viaszos ésvízre elkenődik, hogy olyan legyen, mint a vízfesték. Amikor Tizenegy kezében megláttam ezt a készletünket, egy pillanatra kihagyott a szívem, gondoltam ha benéztem, és ezt tettem be, akkor tönkretettem egy csomó gyerekmunkáját. De nem, ezt csak ő tette be, hogy bűvésztrükkökkel szórakoztassa a többieket. :o) )

Majd vastagon jött a fekete tempera rá. A legjobb az ecsetkész, mert ez pont annyira sűrű, mintehhez kell, így elrontani se lehet.

Száradási idő után jön a karcolás, nálunk hurkapálca volt. Íme a remekművek egy része.

A feladat eredetileg az volt, hogy karcoljanak beleolyat, amit az ablakon kinézve vagy benézve láthatnak. Ez az egyik fülükön be, a másikon ki, mert egyre jöttek a kérdések, hogy lehet-e ilyet, lehet-e olyat. Végül ez a rendbontás szerintem kifejezetten jót tett a műveknek. Másik csoportbn olyanok is voltak, akik az addig halott aranymondások küzül választottak és karcolták a lapra.

Ezt most egy játékkal is egybekötöm, a nyeremény az Oszthatósági szabályok lapozóm, amiből 2-t küldök el (pdf formátumban). Az elsőt annak, aki először tippel helyesen, a másikat a többiek közt sorsolom ki. A tippeket 1 hétig várom. lehet itt, facen, vagy emailben is.

Megosztásnak örülök, de NEM feltétel!

Péter szabadulása a börtönből

Amikor ahittan táborra készülök szemelőtt kell tartani azt is, hogy kevés pénzből kell kihozni  valamit, így inkább ötletességet illetve mondanivalót igyekszem belecsempészni, a második napot sikerült 10 HUF/főből kihozni.

 Második nap Péter szabadulása a börtönből. Egy A/4-es lapra 2 alkalmatosság került. A tetején Péter van, az alja üres. Ezt hajtották félbe a hosszabbik oldal mentén. Így a hátlap üres lett, amire ceruzával börtönrácsokat rajzoltak. Alaposan beragasztozták, középre egy darabka hurkapálca került. Ragasztótól függően pár percre félre kell tenni. Minél folyékonyabb annál tovább, különben a hurkapálca "csavarogni" fog.

Miután megkötött a ragasztó már pörgethetjük, ilyenkor a bebörtönzött Pétert látjuk. Ha abba hagyjuk pedig az egyik oldalon az üres börtönt, a másikon pedig a szabad Pétert, azaz pont azt, amiről a történet szól.

Az ötlet magját egy film ültette még el gyerekként bennem, amiben egy kislány kapott ilyet ajándékba, csak madárka és kalitka volt a két oldalán. A filmből csak erre a momentumra emlékszem, de erre lagalább nagyon. :)

Anyja lánya? Az hát!

Persze messziről jött író ember, azt mond ír, amit akar, de elmesélem, hisz sokat hallom, hogy az oo-s szülő rátelepszik a gyerekére, illetve a gyerek a szoknyáján ül.

Én nem akarom még úgy elengedni Tizenegyévest napközis táborba sem, hogy ne legyek a közelben. Így olyan táborba mehet, ahová én is mehetek pro bono kézműveskedni a gyerekekkel. Igen-igen, erre lehet mondani a fentit (előítéletesen). Hogy ez valójában mennyire másképp jön ki:

Hazainduláskor kézenfogva /Igen, még nem ciki megfogni a kezem, ha úton járunk, sőt igényli. Bár szerintem a táborban sem lenne ciki, csak ott nincs rá ideje, mert dolog van vagy játék ;o)/ kisétálunk, egy kislány utánunk szalad és kiált a kapuból:

Kislány: Tizenegy, te A.-val [szerk.: velem] mész?

Tizenegy: Igen, mert ő az anyukám.

a Kislány kerek szemek, tátott szájjal a kapuban maradt

Szóval a kislány 4 velük töltött nap végén tudta meg, hogy összetartozunk, pedig az idő nagy részét az ő csoportjukban töltöttem, bár más csoportokban is kézműveskedtem, de az övében rendeztem be a hadiszállásom. Egyrészt, hogy rálássak, tudjam milyen benyomások érik. Ebben azt szeretem, hogy amikor ki akar beszélni velem valamit, pontosan tudom miről van szó. Na meg bármire szüksége van, és nála nincs kiveheti a táskámból. Bár ennek komoly oknak kell lennie, mert a táskámba nyúlásért harapok.:)

Mondjuk korábban (t'án még tavaly is) előjött olyan, hogy "körbepisilt", amikor idegen kisgyerek megölelt, odarontott, és kétszer akkorát ölelt rajtam, de mára megszokta, hogy ilyen helyzetben vannak gyerekek, akik megölelik a felnőtteket, mondhatni nagylelkűen bedob a közösbe. ;o)

Ügyeskedd: A kősziklára épített ház

Először nem akartam ezt megmutatni, de olyan ügyesek voltak a gyerekek, hogy nem bírom nem megmutatni, plusz öröm, hogy keddre esett, így az ügyeskeddbe is lehelek némi életet vele.

A kősziklára épített ház, volt a téma a hittan táborban. Ehhez kellett kigondolnom valamit.

Az első volt a mintadarab, ezeket szándékosan egyszerűnek igyekszem elkészíteni, hogy a lehető legalapabból induljanak ki, és szárnyaljon tovább a fantáziájuk. Egy fiú például odahívott, hogy is kell hajót hajtogatni, mert az ő sziklája bizony tengerparti, a tengeren meg van hajó. Egy másik gyerek szintén tengerpartit szeretett volna, de neki eszébe jutott a tálcára tengert színezni. Van, aki szörfdeszkát.

Egy másik csoportban a témavezetők tök jól kitalálták, hogy egy felnőtt elkezdte "provokálni" a gyerekeket, hogy ő lett készen a leggyorsabban, övé a legszebb. Igen ám, de az övé csak "összedobott" volt, nem sziklán állt, így a másikuk odalépett, fújt egy nagyot, és elrepült a ház. Hirtelen ötlettel gyorsan elétettem a mintadarabom, hogy ezt fújja el. Nem ment. ;o) A picik gurultak a nevetéstől, és azt hiszem ezzel jól megragadt nekik a történet modanivalója.

A képek után jön az elkészítés módja.

Az első csoportmunkái

Papírtálcára került főzött gyurma, aminek a receptjéért köszönet Briginek, de most nem alálom hova jegyzeteltem ki, ha akad itt érdeklődő majd bemásolom.

Majd ez a ház a Krokotakról.