Most nem a nyelvi játékot hívtam segítségül (bár asszem erről a face-n írtam), hanem egy jól bevált régi szokásom alakult át. Nem tudom más hogy látja, de szerintem egy tanár vagy szülő hülye helyzetbe hozza magát azzal, ha a adott helyzetet túlkiabálni akar figyelemfelkeltés szempontjából, így meg se próbálkoztam vele. Erre jött ösztönösen a taps.
Aztán pláne jól jött, mert Tizenegynek sikerült olyan nevet választanom, ami úgy elszaporodott, hogy csuda sok hasonló hangzásúval egyetemben, így ha elkiáltanám magam mondjuk egy játszótéren legalább a fele felkapná a fejét. (Amúgy én így vagyok az anyával. Hiába fogja mondjuk Tizenegy a kezem, ha elhangzik egy anya, kapom a fejem az adott irányba, hogy tessék. Igen, akkor is, ha fiú mondja. :o) )
Szóval ez a taps dolog jött be helyette. Amúgy nem találtam fel a spanyolviaszt, mert tavaly nyílt napon angol órán, amikor kezdett szétcsúszni a csoport B. néni tapsolt, a csapat meg vissza, amolyan rövid kis kérdezz-felelek formában, és tök jól összekapta a gyerekeket.
A mai napunk nehezen indult be, ilyenkor nekem meg forr az agyvizem, mert Tizenegy alapból nem az a rohanós típus, na de most... A türelmem elvesztése előtti utolsó pillanatokat is gyakran tapssal jelzem, mert ilyenkor jobb ha nem is szólalok meg, mert ha én egyszer kinyitom a számat :P. Ma reggel is kellett tapsolnom. Erre Tizenegy vissza tapsolt. Nem a türelmét vesztette el, hanem azt hitte játszunk. Hát játszunk, de a sima tapsold vissza uncsi. Ezért tapsdobálós lett belőle.
Egymást nézve elkezdtem tá-kat tapsolni. Bólintással, nagy levegővel, akármivel jelezve átadjuk a másiknak. Akkor jó, ha közösen egyet se tapsolunk és ritmusban is maradunk.
Nehezíthető azzal, ha tá helyett ti-t tapsolunk. A következő lépés, ha előre megbeszélt motívumokat tapsolunk. Persze elsőre csak egyszerűbbeket pl ti-ti tá, tá ti-ti. Aztán vadulhatunk, pl adott népdal ritmusával dolgozunk.
A másik, még több figyelmet igénylő verzió, a ritmus rablás. Itt elkezdi az előre meghatározott ritmus az egyik fél, és a másik egyszer csak beszáll. Aki eddig tapsolt meg abbahagyja. Akkor már ügyesek vagyunk, ha csak egyet tapsolunk közösen, és nagymenők, ha a másik testbeszédéből kiolvassuk, hogy most fog rabolni, és egyet se.
Hajrá! Jobb, mint a kávé. ;o)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése