Tizenkettő egy tündérvirág meg minden, de mit tagadjam: vannak esetek, mintha a falnak beszélnék. Ilyen az is, amikor azt hajtogatom, hogy a cipősbe a cipőt nem behányjuk, majd izomból addig lökdössük az ajtaját, míg becsukódik végre.
Mindenesetre a cipősajtóra nem lesz gondunk egy ideig, mert milyen meglepő... Nem kiszakadt? Amikor a család férfi tagjai külön-külön is kimondták, hogy ennek annyi, és tudtam, hogy cipőst venni nem tudok, mit tagadjam, beakadt a nem megmondtam lemez.
Aztán tesóm, megkímélvén a keresztlányát, hogy valahányszor felcsendüljön a fenti lemez, amint meglátom a cipőst, gondolt egyet és az ajtókból játékot készítettek. Kecskeméten egy vásárban láttunk hasonlót, és családilag jól elszórakoztunk vele egy ideig.
Nem is ők lennének, ha nem találtak volna ki hozzá játékszabályokat érdekesebbé téve. Illetve a szabálykönyv még képlékeny, de percről percre jobb. :)
Szóval itt ez a léc, ez a rajtvonal, a korongok meg az űrhajók.
Ez itt a pálya, amin az űrhajókat a megfelelő dokkba kell eljuttatni.
Itt pedig a még csak felskiccelt pályaelemek.
Most nem azért, hogy azért, de én tartom a pályacsúcsot! Csak úgy mondom. ;o)
Szenzációsak vagytok :-D
VálaszTörlésSzép Húsvétot Nektek! :-)
Köszönjük!
VálaszTörlésNektek is! :)